A választási kampányok tapasztalatai nyomán az adatvédelmi biztos több ízben javasolta a pártoknak, hogy kezdeményezzék a politikai marketing kérdéseinek jogszabályi rendezését. Ez a mai napig nem történt meg, a választópolgárok magánszférájának védelmében a politika nem jutott konszenzusra és nem fogadott el ilyen tárgyú törvényt.
A megfelelő jogszabályi háttér hiányában jelenleg nincsen kötelező rendelkezés arra nézve, ami szabályozná, esetenként korlátozná azokat a módokat és módszereket, ahogy a politikai szervezetek képviselői kapcsolatba lépnek a választópolgárokkal. Jelenleg tehát megengedett, hogy a pártok megbízottjai közvetlenül közterületen, vagy telefon útján szólítsák meg az érintetteket. Nem tiltott az sem, ha a választópolgárt lakóhelyén keresik fel, ugyanakkor a polgárok spontán felkeresése lakásukban indokolatlan zavarással járhat.
Mindezekre tekintettel az adatvédelmi biztos felhívja az aláírásgyűjtők figyelmét, hogy az aláírásgyűjtő ívek mellett nem készíthetők olyan tartalmú feljegyzések, amelyek névhez és címhez társítva rögzítenék az érintettek véleményét.
A polgároknak pedig azzal kell tisztában lenniük, hogy az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének megfelelően a támogatók személyi azonosító jelének felvétele, kezelése a népszavazási és népi kezdeményezés támogatásához kapcsolódó aláírásgyűjtéseknél jogszerű, annak kötelező feltüntetését az aláírásgyűjtő íveken a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény írja elő.
