Olcsóbb és egyszerűbb lesz jövőre egész Európára kiterjedő szabadalmi védelmet szerezni, mert Franciaország ratifikációjával elhárult az utolsó akadály az ESZH eljárásának nyelvi követelményeit egyszerűsítő Londoni Egyezmény alkalmazása elől.
Az Európai Szabadalmi Egyezményt (ESZE) kiegészítő Londoni Egyezmény alkalmazása a dokumentum 2000-ben történt elfogadása óta várat magára. Az ESZH keretei között kidolgozott megállapodás nagyban megkönnyítené a regionális (és egyes nemzeti) szabadalmak megadását, mert kötelezővé teszi, hogy az angol, a francia vagy a német nyelvű a szabadalmi leírásokat minden részes államban elfogadják, és a hozzájuk tartozó szabadalmi igénypontokról (ami a teljes szabadalmi leírás rövidített változata) csak akkor lehet egy szerződő állam nyelvére hivatalos fordítást kérni, ha annak hivatalos nyelve nem a fenti három közül valamelyik.
A Londoni Egyezmény eddig azért nem volt alkalmazható, mert Franciaország hosszú évek óta nem ratifikálta azt (pedig az ország kormánya már 2001-ben aláírta). Ez a késlekedés a gazdasági érdekeken túl annak köszönhető, hogy a három elfogadott nyelvből franciául készül a legkevesebb szabadalmi leírás, így Franciaországnak rengeteg angol és német nyelvű bejelentést kellene kezelnie. Sok európai állam tette továbbá függővé saját ratifikációját a francia parlament döntésétől. Ők most várhatóan minél hamarabb megteszik ezt a hiányzó lépést.
Mint korábban már mi is számítottunk rá, az új francia vezetésnek sikerült a nemzetgyűléssel október 9-én elfogadtatnia az ESZE-t kiegészítő jegyzőkönyvet, így semmi akadálya nincs a 2008 elején történő hatályba lépésnek.
A szavazást élénk politikai-szakmai vita előzte meg. A jelenlegi francia ellenzék a szabadalmak értékének devalválódására számított és ellenezte a döntést. Szerintük egyre inkább különféle eljárások kerülnek szabadalmi védelem alá, így az újdonságok helyett a sajátos rendszer szerint felhalmozott, már meglévő anyagokra épülő tudás lesz szabadalmaztatva. Ez végső soron a kis- és középvállalkozásoknak okoz majd versenyhátrányt, mert nem férhetnek hozzá eddig könnyen elérhető információkhoz.
A kormányzat fő érve ezzel szemben az volt, hogy a francia vállalatok kilencven százaléka folyamodik nemzeti oltalomért, de annak nemzetközi kiterjesztését mindössze ötven százalékuk kéri. A francia kormány most azt reméli, hogy az egyezmény elfogadásával nőni fog a nemzetközi szabadalmi oltalomért folyamodó hazai vállalkozások száma, így azok jobb helyzetben vehetik fel a versenyt más európai piacokon.
A francia gazdasági érdekeken túl azonban komoly nemzetközi hatása is lehet a most végbement ratifikációnak. Szakértők szerint ugyanis ezzel megnyílhat az út az 1970-ben megalkotott európai szabadalmi rendszer megreformálása előtt. Az akkori gazdasági és jogi körülményekre tekintettel kialakított keretek ma is megkövetelik, hogy mind a 22 jelenlegi tagország nyelvén elérhetővé kell tenni az ESZH-nak benyújtott szabadalmi kérelmeket. Ez összesen akár 30 ezer euró költséggel jár, de akár csak hét országra történő kiterjesztés esetében 7 ezer eurós díj keletkezhet. Sokan a nyelvi követelményekből adódó jelentős adminisztrációs többletteherrel magyarázzák azt is, hogy az Európai kutatók és fejlesztők amerikai társaiknál jóval kevesebb szabadalmi igényt terjesztenek elő.
Az egyik erre vonatkozó felmérés adatai szerint az európai találmányok egy jelentős része (fele-egyharmada) az európai egyetemek kutatóközpontjaiban születik, de ezek az intézmények mindössze a 3 százalékát adják az összes ESZH-hoz benyújtott kérelemnek.
Az európai hatóságoknak azért érdekük ezen a folyamaton változtatni, mert a kutatásra és fejlesztésre fordított támogatások nagy részét az egyetemek kapják. Az ezek segítségével létrehozott találmányok hasznosítása során azonban ez az összeg (megfelelő jogi védelem nélkül) nem térül meg.
Az ipari alkalmazottakat tömörítő BusinessEurope érdekvédelmi szervezet is üdvözölte a francia parlament döntését. Reményeik szerint a fordítási költségek csökkenésével jóval könnyebbé válik az ESZH által megadott európai szabadalmi védelem elnyerése. A költséghatékonyság pedig lehetővé teszi egy rugalmasabb szabadalmi rendszer kialakítását.
Az ESZE-ben részes államok egy része ugyanakkor máig elégedetlen a Londoni Egyezményben foglalt nyelvi követelményekkel (l. fent) mert szerintük ennek az angol, francia és német nyelv előírása végső soron az angol nyelv további térhódítását fogja jelenteni. Spanyolország különösen az ellen tiltakozott, hogy a francia nyelv annak ellenére vált az ESZH harmadik preferált nyelvévé, hogy a világon jóval több spanyolajkú él.
A kérdés látszólag hosszú időre eldöntésre került, így ugyan több éves késéssel, de sikerült megtenni egy jelentős lépést az európai szabadalmi rendszer korszerűsítése felé. A másik fronton zajló küzdelemben azonban komoly változásra nem lehet számítani: még az ESZH nyelvi követelményei körül kibontakozónál is keményebb ellenszélben szeretnék elfogadtatni egy egységes európai szabadalmi vitarendezési fórum felállítását.
