Bár lát előrelépést az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, Carla Del Ponte hágai főügyésznő szerint Belgrád még mindig nem működik teljes körűen együtt a nemzetközi törvényszékkel. Az EU bővítési biztosa szerint ugyanakkor Szerbia együttműködését illetően inkább „félig tele van a pohár, mint félig üres”.
Lát bíztató jeleket Szerbia együttműködési készségében – nagyon fontos gesztusnak tartja például azt, hogy a belgrádi hatóságok jutalmat tűztek ki azok számára, akik információkkal segítik a még szabad lábon lévő háborús bűnösök kézre kerítését -, de ezzel együtt sem elégedett a jelenlegi helyzettel – közölte hétfőn az EU27-ek külügyminisztereivel Luxembourgban Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze.
„Megerősítem, hogy a helyzet ma jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az együttműködés azonban még mindig túlságosan lassú és nem kielégítő” – szögezte le a külügyminisztereknek adott beszámolójában a főügyésznő. Szerinte az a tény, hogy Ratko Mladic oly sok ígéret és nyilatkozat dacára továbbra is szabad lábon van, egyértelműen demonstrálja ezt. Carla Del Ponte meggyőződése, hogy a szerb kormány minden szükséges forrás birtokában van, hogy megállapítsa a szökevény tartózkodási helyét és letartóztassa őt. „Ennek a képességnek kézzelfogható eredményekre váltása továbbra is a legfőbb akadály. Ezért nem állíthatok ki pozitív értékelést a teljes körű együttműködésről mindaddig, amíg Ratko Mladicot nem tartóztatják le és nem küldik Hágába” – hangsúlyozta a főügyész, aki október 25-én és 26-án utazik legközelebb Belgrádba, hogy felmérje a szerbek együttműködésre való készségét.
Carla Del Ponte a külügyminisztereket tájékoztatva különösen amiatt panaszkodott, hogy a számos ígéret ellenére kollégái még mindig nem jutnak hozzá a nyomozás és a perek szempontjából fontos dokumentumokhoz és a belgrádi hatóságok megtagadják a hozzáférést a védelmi és biztonsági minisztérium, illetve a titkosszolgálat archívumaihoz. A szerbek sok esetben arra hivatkoznak, hogy az irattárak és fontos iratok az 1999-es NATO bombázásokban megsemmisültek, amit Del Ponte a múltbéli tapasztalatok alapján nem tart hihetőnek.
Olli Rehn az EU bővítési biztosa és környezete ugyanakkor egyáltalán nem tartja annyira negatívnak a Del Ponte-jelentést, mint az első pillantásra tűnik. Ennek jeleként Rehn hétfőn azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Szerbia esetében inkább félig tele van a pohár, mire a hágai főügyész azzal replikázott, hogy szerinte az inkább félig üres. A bővítési biztos hangsúlyozta, hogy Del Ponte belgrádi útja után készítendő jelentését nagy mértékben figyelembe fogja venni, amikor arról fog dönteni, hogy Belgráddal parafálhatják-e a stabilizációs és társulási megállapodást (SAA). A megállapodás parafálásáról Rehn saját hatáskörben dönthet, az aláíráshoz azonban már a tagállamok jóváhagyása szükséges. A finn bizottsági tag környezetében hangsúlyozzák, hogy a parafáláshoz nem kell feltétlenül a teljes körű együttműködésnek megvalósulnia.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter számára a Del Ponte jelentésnek az volt a fő üzenete, hogy nyomás alatt kell tartani Szerbiát. Ezzel kapcsolatban diplomaták is felhívták a figyelmet a hágai főügyésznek arra a megállapítására, hogy a szerb hatóságok érdekes módon eddig mindig egy-egy fontos esemény (ENSZ Közgyűlésre készült jelentés, főügyészi vizit Belgrádba) előtt mozdultak és tettek gesztusokat, mint legutóbb néhány napja is, amikor vérdíjat tűztek ki Mladic fejére.
