Bár néhány európai ország a szélessávú hozzáférés szempontjából a világ élvonalába tartozik, az e téren legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti szakadék egyre nő – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, amely a szélessávú hozzáférés növekedését gátló fő tényezőként a verseny hiányát és a szabályozási környezet gyengeségeit nevezi. A Bizottság az EU távközlési szabályainak reformját tervezi.
A Bizottság jelentése szerint a szélessávú hozzáférés terén a legjobb és a leggyengébb eredménnyel rendelkező országok (azaz Dánia: 37,2 %, és Bulgária: 5,7 %) közötti különbség enyhe mértékben tovább nőtt, így mára elérte a több mint 30 százalékpontot. Ennek fő oka, hogy egyes tagállamokban nincs jelentős alternatív infrastruktúra és a jogorvoslati lehetőségek korlátozottak.
Tavaly az EU egészében tovább nőtt a szélessávú szolgáltatások elterjedtsége és mind a vállalkozások, mind a lakosság körében. Annak ellenére, hogy egyes tagállamokban a lefedettség meglehetősen alacsony, az átlagos lefedettség (azaz a népességre jutó előfizetők száma) 14,95 százalékról 18,25 százalékra növekedett. A legjobban teljesítő országokban, Dániában (37,2 %) és Hollandiában (33,1 %), a lakosság nagyjából egyharmada vagy ennél is nagyobb hányada rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, és jelentős részük nem a régi szolgáltatók infrastruktúráját használja.
2007. július 1-jén az EU-27 tagállamában több mint 90 millió szélessávú vonal működött, amelyek közül (Bulgáriát és Romániát nem számítva) 20 milliót 2006 júliusa óta telepítettek. A növekedés arányaiban Dániában (itt 7,7 vonal jut 100 lakosra), Luxemburgban (7,1 vonal/100 lakos) és Írországban (6,7 vonal/100 lakos) volt a legmagasabb.
A legelterjedtebb szélessávú technológia az EU-ban még mindig a digitális előfizetői vonal (DSL), amelyből körülbelül 72,5 milliót használnak. A DSL-növekedés 2006 júliusához képest ugyanakkor 6,1 százalékkal lassult, miközben az alternatív technológiák teret hódítanak. A kábel, az optikai kapcsolat (fibre-to-the-home), vagy a vezeték nélküli csatlakozás (helyi hurok) száma összesen körülbelül 17,7 millióra tehető.
Az alternatív szolgáltatók piaci részesedése tovább növekedett és ez év júliusában elérte az 53,5 százalékot, bár a régi szolgáltatók DSL-hálózatainak egyszerű viszonteladása nélkül, részesedésük mindössze 44,3 százalék.
A Bizottság novemberben teszi közzé a távközlési szabályozás reformjáról szóló elképzeléseit, melynek célja a beruházások és a hatékony verseny további ösztönzése.
