A minimum járulékalapot fizetők állnak az adóhatóság jövő évre tervezett vizsgálatainak célpontjában. A gazdasági érdekképviseletek szerint az ostor újra a kis- és közepes vállalkozásokon fog csattani. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kifogásolja azt a kormányzati gondolkodásmódot is, amely szerint mindenki csaló.
A kormány 1700-zal növelte az adóhivatal létszámát. Az új munkatársak közül ezer revizor a minimum járulékalapot fizetők vizsgálatával foglalkozik majd. A jövő évi adóellenőrzések középpontjában ugyanis ők állnak, de az adóhatóság az újonnan alakuló vállalkozások egyötödét is ellenőrizni fogja.
“Partnerek vagyunk a gazdaság kifehérítésében, de a kormányzat filozófiájával nem értünk egyet” – mondta Dávid Ferenc, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte nem abból kellene kiindulni, hogy mindenki csal. Nem jó megoldás a tisztességesen működő cégeket szorongatni, inkább a fantomvállalkozásokat kellene megfogni.
A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi adórendszer több mint ötven jogcímen terheli adókkal és járulékokkal a vállalkozásokat. Dávid Ferenc szerint a tilalomfák erdejében könnyű eltévedni. Jóval átláthatóbb rendszerre lenne szükség a tisztességes magatartás erősítéséhez. Hozzátette, a szigorítások miatt újra a kis- és közepes vállalkozásokon csattan majd az ostor.
Szikora János, az APEH elnöke a közelmúltban azt is bejelentette, hogy 2008-ban jelentős erőket mozgósítanak a “csalárd cégek kiszűrésére”. Az ellenőrök elsősorban olyan szervezeteket keresnek, amelyek egy-egy nagy értékű adócsalásra szakosodnak.
A gyanús cégeket az APEH már a megalakulásukkor megvizsgálja. Ellenőrzik a székhely valódiságát, illetve azt, hogy nincs-e gyanúsan sok cég bejegyezve ugyanarra a címre. Lehetőség lesz a vállalkozások előéletét is vizsgálni, így kiderül, hogy kik azok, akik kimentik a vagyont a csődbe vitt cégekből, majd új vállalkozást alapítanak.
A gazdasági érdekképviseletek szerint a vállalkozások életét nemcsak a bonyolult adórendszer és a magas terhek nehezítik, hanem a különböző hatósági ellenőrzések is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a munkaadói oldal kifogásolta, hogy a büntetések kiszabásakor nem tesznek különbséget a csalók és azok között, akik véletlenül szabálytalanságot követnek el. Azt pedig végképp elfogadhatatlannak tartják, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a saját működtetésének finanszírozására fordíthatja a büntetésekből befolyó összeget. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a hatóságok ugyanúgy érdekeltek a büntetések kiszabásában, mint annak idején a szocialista tervgazdálkodásban. Egy hivatal működését nem büntetésekből, hanem az állami költségvetésből kellene fedezni.
