Az Alain Lamassoure (néppárti, francia) és Adrian Severin (szocialista, román) által jegyzett jelentés parlamenti vitájában az előbbi azt mondta, vége annak az időszaknak, amikor a tagállamokat nagyon nagy, nagy, közepes és kicsi országok csoportjaira osztották, és mindegyik csoportnak azonos számú szavazatot adtak a Tanácsban és a parlamentben is.
Az új rendszerben – a degresszív arányosság figyelembe vételével – minél nagyobb az ország, annál több lakosát képviseli majd egy-egy EP-képviselő – tette hozzá. Lamassoure úgy vélte, ez a megoldás biztosítja azt is, hogy egy tagállam se veszítsen mandátumot a nizzai szerződésben foglaltakhoz képest. Ez pedig a politikai feltétele annak, hogy a Tanácsban meglegyen a javaslat egyhangú támogatása – tette hozzá.
A képviselő szerint jobb lett volna, ha olyan matematikai megoldást találnak, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban szerinte a szűk határidő nem adott módot.
A másik jelentéstevő, Adrian Severin azt mondta, a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között. A képviselő szerint a helyek kiszámításának alapjául szolgáló állampolgárság fogalmát még megfelelően tisztázni kell. Severin azt mondta, a mostani javaslat nem ideiglenes, hanem átmeneti: hosszú távra szól, de lehetőséget nyújt a további fejlődésre. Szerinte senki nem veszít az új rendszerrel, amely viszont több legitimitást biztosít, tehát végeredményben mindenki nyer.
A képviselő úgy vélte, a maguknak több helyet követelő nagy országok és az ennek kevésbé örülő kisebbek érvei között elfogadható kompromisszumot találtak. Severin hozzátette, ha az EP nem tud döntést hozni saját helyeinek elosztásáról, az az egész kormányközi konferencia totális kudarcát előlegezheti meg.
Ingo Friedrich (néppárti, német) azt mondta, „mi németek vagyunk az egyetlenek, akik kevesebbet kapunk Nizzához képest. De beletörődtünk, mert hisszük, hogy Európa érdeke fontosabb. Dolgoznunk kell azon, hogy hosszú távú, logikus rendszert alakítsunk ki, és fejezzük be ezt a végtelen vitát.” Friedrich azt mondta, akár átmegy a 2-es és 3-as módosítás (ezek valamivel több helyet adnának – Németország kivételével – a nagyobb országoknak és kevesebbet a kisebbeknek, Magyarország eszerint is 22 helyet kapna – a szerk.), akár nem, frakciója megszavazza a jelentést, hogy a Tanács ne kezdje elölről a vitát.
Richard Corbett (szocialista, brit) azt mondta, frakciója támogatja a jelentést. Corbett meglepetéssel fogadta „az olasz kormány hozzáállását”, amely szerint Róma ugyanannyi helyet akar magának, mint amennyit a franciák és a britek, annak ellenére, hogy korábban elfogadták a lakossággal degresszíven arányos elosztást.
Andrew Duff (liberális, brit) frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot. A képviselő azt mondta, megérti az olaszok statisztikai felvetését, és el kell választani egymástól az állampolgárságot, a tartózkodási helyet és a szavazópolgárságot, de ez rendkívül bonyolult, a nemzeti szuverenitást érintő ügy, amit nem lehet megoldani egy hét alatt.
Brian Crowley (UEN, ír) azt mondta, óvatosan kell eljárni, mivel az Eurostat által használt számok a 27-ből 15 tagállam vonatkozásában csak ideiglenesen megállapított lakosságadatokon alapulnak, emellett hosszú távra szóló szavazásról van szó, és a későbbi, Horvátországgal történő bővítést is figyelembe kellene venni.
Johannes Voggenhuber (zöldpárti, osztrák) azt mondta, frakciója nem fogja megszavazni a jelentést, mert az „a tisztességes eljárás alapelveit sérti, és történelmi egyenlőtlenségeket állandósít”.
Sylvia-Yvonne Kaufmann (GUE/NGL, német) úgy vélte, a degresszív arányosság erősíteni fogja a kohéziót, a jelentés pedig igazi európai szellemben készült, és figyelembe veszi a tagállamok alapvető érdekeit.
Bernard Wojciechowski (IND/DEM, lengyel) azt mondta, a mostanihoz hasonló viták arról szólnak, mennyi helyet kell kapnia az egyes államoknak. Ez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy „az európai szellemiség” nem más, mint mítosz.
Luca Romagnoli (ITS, olasz) azt mondta, a jelentést el kellene hajítani, mivel számos tényt nem vett figyelembe. Szerinte Olaszország jelentősen hozzájárult az EU fejlődéséhez. A képviselő azt sem érti, miért kap Málta és Észtország ugyanannyi helyet, miközben az utóbbinak háromszor annyi lakosa van.
Irena Belohorská (független, szlovák) szerint a csökkenő arányosságot az EU intézményeibe történő munkaerő-felvételnél is alkalmazni kellene, ami jelentősen növelné az új tagállamokból érkező munkatársak számát.
