A német jogban az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem közvetlenül a közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés eladó és vevő közötti megkötéséből következik, hanem a hatályosulásához szükséges továbbá a két fél tulajdonjog-átruházásra vonatkozó megállapodása, valamint a tulajdon-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
G. Möllendorf és C. Möllendorf-Niehuus egy Berlinben található beépített telek tulajdonosai. 2000 decemberében közjegyzői okiratban vállalták, hogy eladják a telket egy három vevőből álló csoportnak. A megállapodás rendelkezett továbbá arról, hogy a vételárat már a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzése előtt ki kell fizetni az eladóknak.
Ugyanakkor, a tulajdonjog-átruházás végleges bejegyzését az illetékes hatóság, a Grundbuchamt, megtagadta azzal az indokkal, hogy a három vevő közül az egyik vevőt felvették azon személyek listájára, akikre alkalmazandó az Oszáma Bin Ládennel, az al-Kaida szervezettel és a Tálibánnal való összeköttetésük miatt a közösségi jog által előírt pénzkészlet-befagyasztás.
Az e határozat elleni keresetet vizsgáló bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 881/2002 rendelet rendelkezései valóban tiltják-e ingatlan tulajdonjogának azon vevőre történő átruházását, akit a rendelethez mellékelt listára az adásvételi szerződés megkötését követően vettek fel?
A Bíróság válasza igenlő. Megállapítja, hogy egy beépített ingatlan a rendelet alapján gazdasági erőforrásnak minősül, amelyet nem lehet a listán szereplő személyek rendelkezésére bocsátani.
Az ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzés a vevő részére történő rendelkezésre bocsátást jelent, mivel a német jogban csak ilyen aktust követően jogosult a vevő nemcsak jelzáloggal megterhelni, hanem és főként elidegeníteni az ingatlant.
A Bíróság megállapítja, hogy az ügyletek végrehajtásának tilalma a megállapított szolgáltatások közötti gazdasági viszonytól függetlenül alkalmazandó, és annak ellenére, hogy az ügylet több szakaszát már végrehajtották azelőtt, hogy e tilalom alkalmazandóvá vált a szerződő fél vonatkozásában.
A tilalom alkalmazhatóságát nem kérdőjelezik meg a nemzeti jog szerinti következményei sem. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő bíróságnak a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének hiányában az eladókat terhelő visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatban merült fel kérdése.
A Bíróság úgy válaszol, hogy a kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy az eladók által kapott összegek esetleges visszafizetése a tulajdonjoguk aránytalan sérelmének minősül‑e.
