Az Állami Számvevőszék összeállítása szerint Európában jellemzően kapnak általános költségtérítést a parlamenti képviselők, amellyel többnyire nem kell elszámolni, és jár nekik szállásköltség-térítés is, ám csak számla ellenében. A dokumentum az Országgyűlés internetes oldalán olvasható.
Szili Katalin az öt parlamenti frakció nevében februárban fordult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéhez, akitől azt kérte, vizsgálják meg hazai és nemzetközi összehasonlításban a képviselők költségtérítésének szabályait. A házelnök tájékoztatása szerint a vizsgálat tárgya az volt, arányos-e, illetve aggályos-e a költségtérítés rendszere.
Az ÁSZ még márciusban válaszolt az Országgyűlés elnökének, a dokumentumot most csütörtökön hozták nyilvánosságra.
A számvevőszék tájékoztatása szerint az európai országok többségében a parlamenti képviselőket megillető javadalmazás több elemből áll: alapdíjból és pótdíjakból, általános költségtérítésből, utazási költségtérítésből, illetve szállásköltségből.
Az alapdíj, vagyis a képviselői munka díjazása a legtöbb országban az államigazgatás legfelső szintjéhez, vagyis a minisztériumi főosztályvezetőhöz, a helyettes államtitkárhoz, a legfelsőbb szintű bíróhoz igazodik – áll az anyagban, amely megállapítja, hogy Magyarországon a képviselők alapdíja jelenleg kevesebb, mint egy minisztériumi osztályvezető alapilletménye.
Az ÁSZ összeállítása szerint a képviselői mandátumhoz kapcsolódó feladatok ellátására jellemzően mindenhol van általános költségtérítés, amit az alapdíj arányában határoznak meg. Ezzel általában nem kell elszámolni, de Észtországban és Nagy-Britanniában az Alsóházban számla ellenében kapják kézhez az összeget a képviselők.
A legtöbb helyen belföldi viszonylatban ingyen utaznak a képviselők, kilométerpénz a lakhely és a parlament közti távolságra jár és maximálva van. A szállásköltségről az összegzés az írja: ez szinte minden országban létezik, szintén maximálva van és el kell számolni vele.
A dokumentum szerint a magyar országgyűlési képviselők juttatása nem tekinthető kiugróan magasnak, sem a versenyszféra vezető tisztségviselők, sem a minisztériumi vezetők átlagához képest. A képviselők számára kifizetett tiszteletdíjak, illetve költségtérítések kevésbé dinamikusan emelkedtek, mint például a központi közigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők átlagkeresete – állapította meg a számvevőszék.
Az összegzés ugyanakkor kiemeli: a pótdíjak és a költségtérítések összege Magyarországon magasnak számít, azt is figyelembe véve, hogy rendkívül jelentős lehet az eltérés egyes képviselők között a tiszteletdíjat és a költségtérítést együttesen tekintve. A nemzetközi gyakorlattól való eltérés jellemzően nem a mértéket illetően, hanem az elszámolás kötelezettsége miatt van, hiszen a vizsgált 22 európai ország közül csak kettőben – Finnországban és Franciaországban – nem volt előírás részben vagy egészben a bizonylattal való alátámasztás.
Az Állami Számvevőszék már márciusban megfogalmazta, hogy mivel a képviselői juttatások forrása közpénz, ezért követelmény annak átláthatóvá, elszámoltathatóvá tétele.
A számvevőszéki anyagban Kovács Árpád többek közt azt javasolta Szili Katalinnak, hogy kezdeményezzen politikai és szakmai egyeztetést a kérdésről. Az ÁSZ elnöke szerint a képviselői alapdíjat életszerűen, a realitásokhoz igazodva kell meghatározni, és szükséges lenne bruttósítani a reális, megalapozott költségeket, amelyeket személyi jövedelemadó kötelessé is szükséges lenne tenni.
