Magyarország megkezdte saját adatainak betáplálását a kibővített első generációs Schengeni Információs Rendszerbe, amely a tesztfázis lezárultával augusztus 31-óta működőképes.
A schengeni tagság előtt álló 9 új tagállamnak szeptemberben kell bizonyítania, hogy képes használni a korábbi 13 helyett 25 országra kibővített első generációs Schengeni Információs Rendszert (az úgynevezett „SIS-I mindenkinek”), a számítógépes adatbázishoz hivatalosan csak ezt követően csatlakozhat Magyarország – közölték illetékesek a BruxInfóval.
A magyar hatóságok jelenleg a nemzeti adatbázisban lévő adatokat táplálják be a kibővített első generációs Schengeni Információs Rendszerbe (SIS-1 for all), amely a tesztfázis lezárultával augusztus 31-óta működőképes. Ez még nem az összekapcsolás, a magyar szervek illetékesek szerint csak azt követően férhetnek majd hozzá más uniós tagállamok adataihoz, hogy nálunk is sikeresen véget ért a rendszer használatának tesztelése. Erre szeptemberben kerül sor, amelyet követően októberben egy zárójelentés készül a schengeni felkészülésről és a bel- és igazságügyi miniszteri Tanács novemberben határozza majd meg a csatlakozás és – ami ezzel együtt jár – a belső határellenőrzés megszüntetésének céldátumát a szárazföldi és a vízi határokon, illetve a légiforgalomban. Diplomaták szerint lényegében már csak az vár eldöntésre, hogy a belső határellenőrzés megszüntetésére a szárazföldi és a vízi határokon Karácsony előtt vagy azt követően kerüljön sor. Az már korábban eldőlt, hogy a légiközlekedésben március 28-án, a tavaszi menetrend életbe lépésekor történik meg az átállás.
A kibővített SIS-I. körözött személyek, lopott járművek, útlevelek és egyéb dokumentumok, továbbá terrorista gyanús személyek adatait tartalmazza és a rendszerhez való kapcsolódás a bűncselekmények nagyobb hatásfokkal történő felderítését és a tettesek könnyebb kézre kerítését, végső soron a magyar állampolgárok nagyobb biztonságát fogja eredményezni szakértők szerint. A magyar adatok rendszerbe való megjelenése folytán például lehetővé válik az, hogy valakit fülöncsípjenek, ha lopott magyar útlevéllel akar belépni Hollandiába. Az SIS 1. elkészültével párhuzamosan folyik a második generációs SIS II. rendszer kifejlesztése is, amelynek 2008 során kell elkészülnie. A második Schengeni Információs Rendszer a jelenleginél lényegesen nagyobb teljesítményű számítógépes adatbázis lesz, amelyben a mostaninál több információ forog majd. Így lopott jachtok és motorkerékpárok adatai is elérhetők lesznek, de a rendszer alkalmas lesz eltűnt kiskorúak keresésére is, továbbá hamis pénzek és eltulajdonított kötvények nyomon követésére.
Szakértők óva intenek attól, hogy a Schengeni Információs Rendszert bárki is úgy állítsa be, hogy ezzel egy új vasfüggöny jön létre Európa keleti határain. A dokumentumok ellenőrzése a külső határokon normális körülmények között 2 másodpercnél nem vesz több időt igénybe – mutatnak rá illetékesek, akik cáfolják, hogy Hegyeshalomnál éveken át a schengeni rendszer miatt kellett sorba állni. Ennek szerintük sokkal inkább az volt az oka, hogy az osztrákok nem állítottak be elég embert az átléptetéshez és az utazók többsége egyetlen határátkelőn akart átkelni. A Schengeni Egyezménynek jelenleg 13 uniós tagállam (a régiek Nagy-Britannia és Írország kivételével), valamint Norvégia és Izland a részese, de az év évgétől kilenc új tagállam és Svájc is csatlakozik a térséghez.
