A banki reklámok rendre a kínált termékek pozitívumait jelenítik meg, a velük járó kötelezettségekről viszont alig szólnak, akkor is csak nagyvonalúan. Már a szabályozó hatóságoknak is szemet szúrt a sok ködösítés, több esetben eljárás is indult. Az ügyfelek pedig nem értik, miért nem azt kapják, amit a reklámok alapján elképzeltek.
Bólogató kutya, pénzautomata, fagyigombócok, mérges törpék, nyári leárazás – a pénzintézetek a legkülönbözőbb ötletekkel állnak elő a lakosság figyelmének felkeltésére. Ezzel nem is lenne baj, ám a hiteles tájékoztatás gyakran hiányzik a hirdetésekből. A Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) egyre gyakoribbak a félrevezető reklámmal kapcsolatos eljárások. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez pedig ez év március végéig közel másfél ezer fogyasztói panasz érkezett, negyedével több, mint egy évvel korábban. Igaz, itt nem a hirdetések viszik a főszerepet, a legtöbben az elszámolást kifogásolják, vagy a szolgáltatás minőségével elégedetlenek.
Az igazság fele
A banki reklámok általában óriási számokról és biztonságot sugárzó szlogenekről szólnak, az érdemi tájékoztatás pedig apró betűvel, tekervényes körmondatba foglalva a hirdetés alján található, az átlagember számára gyakran értelmezhetetlenül. Mire valaki rájön, hogy betétjével, befektetésével nem is azt kapja, amit a hirdetés alapján elképzelt, addigra már be van fektetve a pénze. A “leértékelt” személyi kölcsönök, a halasztott tőketörlesztésű vagy a kezdő időszakra kedvezményt nyújtó jelzáloghitelek, a helyettünk fizető hitelkártyák viszont már súlyos eladósodásba sodorhatják a nem kellően tájékozottakat.
A banki reklámok felvázolják a könnyű és boldog életet, ahol az ember már előre élvezheti még meg nem keresett pénze előnyeit, de arra egyáltalán nem hívják fel a figyelmet, hogy mi lesz, ha a jövőben valamilyen oknál fogva nem tudja fizetni havi törlesztőrészleteit. Pedig a magyarok egyre jobban eladósodnak, a megszorítások ellenére vagy éppen a kieső jövedelem pótlására a legkülönbözőbb hiteleket veszik fel. A többség ugyanakkor nem ért a pénzügyekhez, elhiszi, amit lát, vagy hall, a következményekkel nincs tisztában.
Egy idealizált kép alapján pedig nem lehet jól dönteni arról, mit válasszanak, és nem tudják, mire vállalnak felelősséget. Nemegyszer kezdődik a történet egy egyszerű áruvásárlási hitellel, aztán amikor nem tudják fizetni a törlesztéseket, a késedelmi kamatokkal megemelt összeget kénytelenek személyi kölcsönre váltani, később, ha van ingatlan, a kedvezőbb hiteldíjmutatóért jelzáloghitelre. Ha pedig már azt sem képesek fizetni, a bank hamar felmondja a kölcsönt, és ráteszi a kezét az ügyletbe bevont ingatlanra.
A pénzintézetek sem mérik fel kellőképpen a potenciális ügyfelek fizetőképességét. Működik ugyan egy bankközi adóslista (BAR), amelyen jelenleg 400 ezer ember szerepel, de a Bank Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint a szám jóval magasabb ennél.
Fantasztikus kamatok
Betétet elhelyezni néhány helyen akár 5-8 százalékkal magasabb kamatra is lehet, mint másutt, pedig a bankok az infláció mértékénél nemigen ígérnek magasabb hozamot a begyűjtött forrásra. Már csak azért sem, mert nem éri meg nekik. A bankközi piacon ugyanis ilyen áron bármikor juthatnak pénzhez, ha hirtelen likviditáshiány lépne fel. Akkor hogyan licitálhatnak ilyen magasra? Több verzió is létezik, a trükkök igen kifinomultak.
Lehetséges, hogy új ügyfeleket akar magához kötni egy pénzintézet, ilyenkor általában az első egy-két hónapra jár az éves szinten meghatározott magas kamat, azt követően már az aktuális kondíciós listának megfelelőt számolják fel. Természetesen az ilyen betéthez feltételeket is szabnak: például kötelező a számlanyitás, és nemegyszer havi meghatározott számú átutalást is teljesíteni kell róla.
Előfordul, hogy csak bizonyos összeg felett, és csak a felső sávra vonatkozik az ígért magas kamat – például 10 milliót meghaladó betétnél a 10 millió feletti részre, és az is csak időlegesen.
Kedvelt módszer, hogy a pénzintézet a befektetett összeg egyik felét egy éppen forráshiányos befektetési alapjába vagy biztosítójába rakatja az ügyféllel, a másik felére pedig egy periódusra az ígért prémiumot fizeti.
Számszerűleg magas kamat járhat két-három éves futamidejű lekötésekre is, ahol a teljes befektetési időre állapítják meg a kamatot az éves helyett.
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin nyári számában.
