A parlament ősszel tárgyalja a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megakadályozó törvény tervezetét, amely a bankokra nagyobb felelősséget hárít a gyanús ügyletek kiszűrésénél. Az Európai Unió előírása alapján az új rendszert december közepétől életbe kell léptetni, így a pénzintézeteknek kevés idejük marad az átállásra.
December közepétől banki ügyeink intézésénél a megszokottnál szigorúbb ügyintézővel találhatjuk szembe magunkat. A mostani, kétmillió forintos limitnél alacsonyabb értékű pénzmozgások esetében is firtathatják a vagyon eredetét. A kérdések megválaszolását természetesen megtagadhatjuk, de azzal nem növeljük bankunk bizalmát irányunkban.
Még alaposabb ellenőrzésre számíthatunk abban az esetben, ha viselkedésünkkel felkeltjük a gyanút, például ha idegesek vagyunk, vagy gyakran helyezünk el kisebb összegeket a számlánkon. A bankok személyes adataink és jövedelemlehetőségeink figyelembevételével különböző kockázati kategóriába sorolnak minket. És ha harmincéves, háromgyerekes családanyaként a pénzforgalom nem az adott típusnak megfelelően bonyolódik számlánkon, jobban odafigyelnek ügyleteinkre.
Mielőtt még a kellemetlen kérdésekkel zaklatott ügyfél átrohanna számlát nyitni a konkurencia szemközti fiókjába, jobb tudni, hogy a fokozottabb ellenőrzést minden bank egyidejűleg köteles bevezetni – bár valószínűleg lesznek majd az előírásokat jobban és kevésbé betartó szolgáltatók. “Magyarországon összbanki szinten jelenthet esetleg ügyfélvesztést a korábbinál szigorúbb szabályozás. Mindazok, akik enyhébb elbánásra tartanak igényt, az unión kívüli országokban kereshetnek pénzintézetet” – mondta a CIB Bank illetékese.
A bankokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni európai uniós irányelv kötelezi arra, hogy a gyanús ügyletek kiszűrésében nagyobb szerepet vállaljanak. Korábban a kirívóbb eseteknél csak bejelentési kötelezettségük volt. A szolgáltatók az adatnyilvántartó rendszerek tesztelésével készülnek a megváltozott szerepkörükre. A szakma képviselői kormányzati egyeztetéseken vesznek részt a törvénymódosítás részleteiről. Ennek tervezetét a kormány a munkaterve szerint 2007 szeptemberében tárgyalja.
“A pénzmosási irányelv alkalmazása jelentős késésben van a magyar jogrendben, ezért feltehetően az új törvény elfogadása és hatályba lépése között nem lesz elegendő idő a felkészülésre. A belső eljárásrendek és szűrőrendszerek kidolgozása csak a törvény szövegének ismerete után történhetne meg” – mutatott rá a Raiffeisen Bank szakértője.
“Nagymértékben függ a jogszabály végleges változatától, hogy az ügyfél mit fog érzékelni a módosításokból” – állítja az Erste képviselője. Mivel az irányelv tartalma 2005 óta ismert, a szolgáltatóknak volt idejük felkészülni az új eljárásra – közölte a Pénzügyminisztérium.
A fokozott ügyfél-átvilágítás, az ügyfélprofil-készítés, a kiemelt közszereplők banki ügyleteinek figyelése jelentős munkaterheket ró a bankokra. A legfőbb feladatot valószínűleg az azonosítási struktúra átalakítása jelenti majd. A szigorításokkal kapcsolatos többletteendők költségeit a bankok egyelőre nem ismerik, többségük nem tervezi emiatt a díjak emelését, de ez a beruházási kötelezettségek megismerésével még változhat. Az új jogszabály mindenképpen több adminisztrációt és jelentős IT-fejlesztéseket tesz szükségessé.
Éberségre van szükség
A bankok költései a pénzmosás kivédésére átlagosan ötvennyolc százalékkal növekedtek az elmúlt három évben – áll a KPMG felmérésében. A bankok kilencvenhét százaléka úgy gondolja, hogy a személyzet éberségére van szükség ahhoz, hogy kiszűrjék a gyanús ügyleteket. Csaknem egyharmaduk elégedetlen a jelenlegi tranzakció-ellenőrző rendszer hatékonyságával.
