Az önkéntes egészségpénztárak jogszabályai folyamatosan változnak, ez nem kedvez sem a pénztáraknak, sem a tagoknak. A kormány egy friss rendeletében az önkéntes és önsegélyező egészségpénztárak tanévkezdési, illetve sportcélú támogatását módosította.
A június 29-ei dátumot viselő, ámde július 2-án, hétfőn megjelent Magyar Közlönyben lévő kormányrendelet július 1-jei hatállyal módosította az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatásait szabályozó, még 2003-ban született rendeletet.
Adóköteles fogápolás
Az első szabály konkretizálja a tanévkezdési – beiskolázási – támogatás feltételeit és összegét. Eszerint csak olyan gyermek után jár ez a támogatás, akinek családi pótlékra jogosult személy vásárol tankönyvet, taneszközt, illetve ruhát. A támogatás – gyermekenként – legfeljebb 20 ezer forint lehet egy évben, és azt a tanév kezdő napját megelőző vagy azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján lehet kifizetni.
A másik módosítás a sportcélú támogatáshoz kapcsolódik. A feltételek nem változtak – tehát különböző bérletek fizethetők ki a pénztárból -, de utazás-, szállás- és sportruházati költségek nem. Új elem e költségek behatárolása: legfeljebb az év első napján érvényes minimálbérig jár a sportcélú támogatás (ez jelenleg 65 ezer 500 forint). A rendelet utolsó mondata szerint ezt a szabályt az idén csak július 1-jétől kell alkalmazni.
Az egészségpénztári befizetésből finanszírozható a vizitdíj és a kórházi napidíj. Adóköteles szolgáltatássá váltak a sporteszközök, a sportbérlet, a természetgyógyászati szolgáltatások, a gyógyteák, a fog- és szájápolási cikkek.
Üdülésre is költhető a keret, de csak abban az esetben, ha orvosi szolgáltatást a pénztártag nem vesz igénybe.
Mindenki megsínyli
A nagyon gyorsan változó jogszabályok nem tesznek jót az egészségpénztárak üzletmenetének. Az új rendeletek ugyanis hatással vannak az emberek költési- és megtakarítási szokásaira. A pénztárak számára létfontosságú a tagok folyamatos informálása, ám az egymásnak néha ellentmondó változtatások bizonytalanságot szülnek a pénztári körökben. Egyes szakértők egyenesen a rendszer egyszerűsítését tartanák indokoltnak. (A pénztárak szövetsége pedig egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordult.)
Az egészségpénztárak egyöntetű véleménye szerint a sok, gyakran változó adminisztratív előírás felesleges többletkiadásokkal jár, miközben az elbizonytalanodó tagság egyre több pénzt vesz ki a rendszerből. A további szigorítástól való félelem az állampapírban tartott 30-40 milliárd forint lassú fogyását is okozhatja.
A szigorítások úgy is értelmezhetők, hogy az egészségmegőrző, a jövő generációjának egészségébe fektető szolgáltatásokat korlátozzák. Egyesek úgy vélekednek, hogy jobb lett volna, ha továbbra is csak az egészségpénztárban lehet adómentesen a sportolást elszámolni.
Az állam számára mindenképpen kifizetődőbb lenne, ha a preventív, egészségmegőrző szolgáltatásokat újra adómentessé tennék, hiszen elviekben a pénztártagok az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) kiadásait csökkentik azáltal, hogy kevesebb állami szolgáltatást vesznek igénybe.
A tagoknak az adóköteles termékek és szolgáltatások igénybevétele vagy megvásárlása után csak a következő évben kell megfizetniük a terheket, vagyis az ez évi bevallásban. Ez a terhek időbeli átcsoportosítását jelenti, ami teljes mértékben felboríthatja a pénztártagok szokásait.
Változó költési szokások
Szakemberek szerint a szigorítások költekezésbe hajtják a pénztári tagokat, akik kihasználják az utolsó időszakokat például sportra és sportszervásárlásra. A július elsejei változást megelőző időszakban az egészségpénztárak megnövekedett sportköltést észleltek, ami érthető, hisz’ mindenki szerette volna még adómentesen élvezni a szolgáltatásokat. A sportolással és üdüléssel kapcsolatos kiadások átlagosan 7 százalékot tesznek ki a tagok költésénél, az örök sláger, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszközök vezető pozíciója nem változott. Az említett időszakban az is megfigyelhető, hogy a korábban spóroló tagok minden befizetésüket elköltötték.
Szakemberek szerint az egészségpénztárak jövője attól függ, hogyan fog változni az elszámolható szolgáltatások köre. Sokan abban bíznak, hogy a jövőben több szolgáltatás elszámolása visszakerül az adómentes körbe, vagy éppen abban, hogy az egészségpénztárak jelentősebb szerepet kaphatnak majd a magyar egészségügyben. A pénztári egyenleg azonnali elköltésére irányuló szándékot fel kell hogy váltsa a nagyobb egészségügyi kiadásokra való előtakarékosság tudatos vállalása. Az egészségpénztárak szerepét érdemes megtartani a társadalombiztosítás szolgáltatásai igénybevételekor felmerülő lakossági társfizetése esetén.
A kilencvenes évek végén csúcsra járó egészségpénztárak helyzete jelenleg nem túl biztató. A fogyasztás, a megtakarítások elhagyása, sok esetben pedig a munkaadó juttatáscsomagja miatt választják a munkavállalók a cafeteriarendszereket. Ezek azonban az azonnali fogyasztást erősítik, s szakértők egybehangzó véleménye szerint háttérbe is szorítják az egészségpénztárakat.
(Teljes cikk a Piac és Profit Magazin nyári számában.)
