A kudarcba fulladt ötpárti megállapodás alapján bevezették volna többek között a kampányszámlát, a reklámfelületek előzetes regisztrációját, eltűntek volna a fizetett kormányzati hirdetések. Már olvasható az eddig titkosan kezelt tervezet.
2007. májusában kapott új lendületet az a reformfolyamat, mely főképpen a 2006-os elszabadult kampányköltések kritikájából táplálkozott. Emlékezetes: Majtényi László jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője azt nyilatkozta az MTI-nek: a kampányfinanszírozás 90%-ban illegális. „Szolid számítások szerint, ha csak az internetes, elektronikus és írott sajtóban, illetve a közterületeken elhelyezett reklámokat számoljuk, és figyelmen kívül hagyjuk például a nagygyűlések, kis házilagos készítésű falragaszok, ajándéktárgyak, külföldi kampányszakértők és reklámfilmek költségét, akkor hozzávetőleg 10 elköltött kampányforintból 9 illegális, azaz a törvényben engedélyezett 386 millió forint helyett 3, de inkább 4 milliárdot költenek erre a célra a pártok”
A civil támogatással induló pártközi tárgyalás sorozat augusztus elején kézzelfogható eredmény nélkül szakadt meg. A szóban már elfogadott – egyébként eddig nem nyilvános, az egyik párt képviselőjétől megkapott – szöveget ettől függetlenül közöljük, hiszen nem kizárt, hogy egy majdani jogszabály a most kidolgozott megoldásokból építkezik.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Nézőpont Intézet közös koordinálásával zajló egyeztetések alapelvei: átláthatóság, az esélyegyenlőség, a kampányköltségek ésszerű korlátozása és közpénzek védelme.
A FIDESZ, KDNP, MDF, MSZP és SZDSZ képviselőiből álló fórum tervezetének markáns új eleme a kampányszámla intézménye. Az elképzelés szerint egyrészt csak e – részben nyilvános – számláról lett volna fizethető bármiféle kampánykiadás, másrészt a szimpatizánsok adományai is itt landoltak volna – ráadásul mindez egy kijelölt felelős jóváhagyásával.
Elkerülendő, hogy a pártokra vonatkozó szabályokat a hirdetési cégek oldalán játsszák ki, a tervezet alapján nyilvántartás készült volna a szolgáltatókról, áraikról és nem utolsó sorban: politikai hirdetést rendelő ügyfeleikről.
Végül, főképpen a közpénzek védelme érdekében, felmerült annak lehetősége, hogy a kampányidőszak alatt kormányzati megrendelésre csak kivételesen készülhetett volna hirdetés (ekkor is csak pl. közegészségügyi célból). Hasonló okból korlátozták volna a közfunkciót betöltők tevékenységét.
A végeredményhez képest a résztvevők optimisták voltak: az állami támogatások mértéke, a politikai DM szabályozása és a pártingatlanok tulajdonjogának rendezése is szerepelt az őszi tárgyalási forduló témái között.
MEGÁLLAPODÁS A PÁRT- ÉS KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS ÁTALAKÍTÁSÁRÓL
(tervezet)
amely létrejött
a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség,
a Kereszténydemokrata Néppárt,
a Magyar Demokrata Fórum,
a Magyar Szocialista Párt
és a Szabad Demokraták Szövetsége között.
(1) Alapelvek
A költségvetési támogatáson kívül a pártok csak választópolgároktól fogadhatnak el adományokat, jogi személyektől nem. Az egyesületek, társadalmi szervezetek kizárólag a kampányidőszakban, szigorú összeghatár (pl. a választópolgárokra vonatkozó limit háromszorosa) alatt adományozhatnak, szigorú átláthatósági szabályoknak alávetve. Ezen szabály alól kivételt képeznek a 2003-as törvény alapján létrehozott pártalapítványok.
A párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozásának alapelvei: az átláthatóság, az esélyegyenlőség, a kampányköltségek ésszerű korlátozása és közpénzek védelme.
Az alábbi szabályok az országgyűlési kampányokra vonatkoznak, de főszabályként minden választást megelőző kampányra alkalmazni kell őket. Első alkalommal a következő országos választási eljárásban kell az új szabályokat alkalmazni.
(2) Kampányidőszak
A választásokat előre meghatározott időpontban kell tartani.
(3) Az átláthatóság garanciája a kampányszámla
A kampányköltés átláthatóságának kulcseleme a kampányszámla intézménye. Ez teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy a pártok és jelöltek valóban annyit költenek, amennyit bevallanak.
- A pártoknak és a jelölteknek valamennyi, a kampánnyal kapcsolatos kiadásaikat egy kizárólag a kampány céljaira létrehozott számláról kell kifizetniük. Minden tranzakciót a párt vagy jelölt által arra kijelölt, jogi felelősséget viselő személynek kell jóváhagynia. Erre a számlára kellene a választópolgárok által felajánlott kampányadománynak és az állami támogatásnak beérkeznie. Más forrásból nem fizethető semmilyen költsége a pártnak vagy jelöltnek, következésképpen a nem a párt vagy jelölt kampányszámlájáról (alkampányszámlájáról) fizetett bármiféle hirdetés törvénysértő és szankciókat von maga után. (A hirdetési cégeknek is nyilvántartást kellene vezetniük arról, hogy a bármely adott időben futó hirdetésekért ki fizetett).
- Minden, a kampányszámláról kifizetett anyagot (szórólap, plakát, hirdetés stb.) jelzéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a kampányszámláról történt a kiadás. A jelzés nélkül megjelenő anyagok törvényt sértenek, a jelzés hamisítása pedig (akár maga a párt, akár más követi el) magánokirat-hamisítás.
- A kampányszámla forgalma korlátozottan nyilvános. Meghatározott összeghatár felett nyilvánosságra kell hozni a kampányszámlára beérkezett adományok felajánlóinak személyét és a támogatás összegét, valamint a kiadások összegét és típusát. A számlák felügyeletével megbízott szerv az Állami Számvevőszék, amely minden tranzakcióról automatikusan és azonnal értesítést kap. A kampányban a pártok megbízottjaként résztvevő cégeket az Állami Számvevőszék nyilvántartja, de adataikat nem hozza nyilvánosságra.
- A pártok működési költségeinek (nem kampányköltségek) fedezéséhez szintén csak az államtól és a választópolgároktól fogadhatnak el támogatást. A személyek neve és a támogatás mértéke nyilvános. A kampányköltséget a működési költségtől el kell határolni. Választási évben a működési költsége maximum 10 százalékkal térhet el a választást megelőző két év működési költségeinek átlagától. Az ellenőrzést az Állami Számvevőszék végzi.
- A pártok egyetértenek abban, hogy a kampányköltségeknek továbbra is legyen felső határa.
(4) A hirdetési cégek kötelezettségei
A kampányszámlára vonatkozó rendelkezések csak akkor hatékonyak, ha egyidejűleg a hirdetési cégek kampányt érintő tevékenységét is szabályozzuk. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében a hirdetést megjelentető felületek felett rendelkező cégeknek is vannak kötelezettségei.
- E szervezeteknek pontos nyilvántartást kell vezetniük arról, hogy hol, mikor és ki hirdetett az általuk kezelt felületeken, és hogy ki fizetett a szolgáltatásért, és a kampányok lezárultával minden olyan hirdetőnek jelentést kell készítenie, amely politikai hirdetést jelentetett meg.
- A politikai hirdetéseket közzétenni szándékozó vállalkozásoknak a kampány előtt regisztráltatniuk kell magukat a kampányszámlák felügyeletét ellátó szervnél, és nyilvánosságra kell hozniuk hivatalos tarifáikat és kedvezményeket. A hivatalos tarifáknak kötelező jellegük van, kampányhirdetés jogszerűen csak tarifaáron történhet. Az előírásokat megsértő, például valótlan adatokat tartalmazó beszámolót készítő cégeket komoly pénzbírsággal kell sújtani.
- A hirdetési cégek a pártok és jelöltek olyan hirdetéseit tehetik közzé kizárólag, amelyeken szerepel a kampányhirdetés hivatalos jelzése. Ellenkező esetben szankciókkal sújtandók.
(5) Közfunkciót betöltők részvétele a kampányban
A választások előtti (a pártok által a későbbiekben meghatározott, ám mindenképpen rövid időtartamra korlátozott) naptól a kormány semmiféle hirdetési tevékenységet nem folytathat. Kivételes esetekben (közegészségügyi válság, katasztrófa, árvíz, stb.) a Kormány kiadhat közérdekű közleményeket. Ezek tartalma és indokoltsága utólagosan vizsgálható (pl. erre kijelölt bíróság által).
Az országgyűlési választás a képviselő-jelöltek és a pártlisták közötti választásáról szól. Ennek megfelelően, a kampányidőszak kezdetétől a közfunkciót betöltők nem használhatják ki e tisztségükből adódó előnyöket (hivatali gépkocsi kampányrendezvényre, kinevezések, jutalmazások), de a kampányban részt vehetnek.
(6) Társadalmi szervezetek és természetes személyek részvétele a kampányban
Azok a társadalmi szervezetek, vagy természetes személyek, amelyek a kampány kezdetétől hirdetéseket akarnak feladni, kötelesek regisztráltatni magukat a kampányszámlák felügyeletét ellátó szervnél (Állami Számvevőszék). A regisztrált szervezetek gazdálkodása és bevételei a választás évében és az azt megelőző évben nyilvánosságra hozandóak. Külön nyilvánosságra kell hozni, hogy mire és mennyit költöttek a kampány idején, beleértve az ingyen terjesztett kiadványokat is. Más természetes vagy jogi személy a kampány idején a regisztrált szervezetek vagy természetes személyek számára hirdetést nem fizethet. Az átláthatóság érdekében e mellett a társadalmi szervezetek és természetes személyek hirdetéseit egységesen meg kell jelölni (a jelzés tartalmazza, hogy ők fizették a hirdetést).
