Hétfőn (2007. július 23.) kezdődik a reformszerződésről szóló kormányközi konferencia, amelyen a júniusi EU csúcson nyélbe ütött megállapodás alapján a tagállamok kidolgozzák az új szerződést. Hivatalos források szerint a találkozón Lengyelország mégsem kér majd újabb engedményeket.
Magas rangú lengyel tisztviselők és a lengyel sajtó szerint Varsó nem szeretne bajkeverőként feltűnni a konferencián, s ezért nem fogja megbolygatni a júniusi csúcson, a szavazati arányokról kialkudott megállapodást. A találkozó után Varsó azt hangoztatta, hogy a döntéshozatallal kapcsolatban megszületett megállapodás lehetővé teszi, hogy a tagállamok – ha majdnem elérik a blokkoló kisebbséget – akár két évig is késleltethetik a számukra kedvezőtlen döntések meghozatalát. Ezt az értelmezést, mely jelentősen megnehezíthetné a döntéshozatali folyamatot, a portugál soros elnökség „félreértésnek” nevezte, és elzárkózott a berlini csúcs eredményeinek újratárgyalásától.
Andrzej Sados a miniszterelnöki kabinet tagja a Rzeczpospolita napilapnak most úgy nyilatkozott, hogy Varsó nem fog ragaszkodni a vitás részhez. „Nem az a fő célunk, hogy blokkoljuk a döntéseket, a könnyebb döntéshozatalban vagyunk érdekeltek, mert szeretnénk, ha az EU megfelelően működne – mondta a politikus. Sados szerint a késleltetési mechanizmus amúgy is csak a mezőgazdasági és a kereskedelmi kérdésekre vonatkozna, amelyekben Varsó nem érzi veszélyeztetve nemzeti érdekeit.
Mit tartalmaz majd a reformszerződés?
A június 22-23-án az alapszerződésről született kompromisszum csak az első lépés volt az unió intézményi megújítása felé. A kompromisszum révén létrejött módosításokat, a tagállamok a hétfőn kezdődő (2007. július 23.) kezdődő kormányközi konferencián öntik az eredeti alkotmányos szöveggel egységes formába. Az ezt követő tárgyalások, melyek a reformszerződés részleteit tisztázzák, a portugál elnökség szándéka szerint ősz közepére fejeződhetnek be. Ezután következhet a ratifikációs folyamat: a legtöbb országban a parlament fogadja majd el az új dokumentumot, de valószínűleg több tagállamban tartanak majd népszavazást a kérdésben. Írországban az ország szuverenitását érintő ügyekben kötelező referendumot tartani, a népszavazást rendezőkhöz csatlakozhat Hollandia is, ahol a lakosság 2005-ben nemet mondott az alkotmányra, valamint Dánia is.
