Amióta az Európai Unió 2002-ben létrehozta a SOLVIT-ot, a hálózat több mint 1800 konkrét esetben nyújtott gyors és hatékony segítséget azoknak, akik másik uniós tagállamban élnek, dolgoznak, tanulnak vagy vállalkoznak.
A beavatkozást igénylő problémák annak kapcsán merültek fel, hogy a nemzeti közigazgatási szervek helytelenül alkalmazták az európai uniós jogot, és ezzel akadályozták, hogy a polgárok és a vállalkozások éljenek a belső piacon őket megillető jogokkal. A SOLVIT megkönnyítette például egy osztrák vállalkozásnak, hogy Franciaországban sajtot adjon el; egy brit fodrásznak, hogy Németországban üzletet nyisson; egy magyar orvosnak, hogy Írországban munkát vállaljon. A korábbi sikerekre építve a SOLVIT-nál most kapacitásbővítést terveznek, és szeretnék elérni, hogy még többen legyenek tisztában a hálózat működésével.
Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „Az elmúlt öt év során a SOLVIT több száz problémára adott hathatós megoldást Európában. Annak köszönhetően, hogy a hálózat informálisan közelebb hozza egymáshoz a feleket, az ügyek nem húzódnak el évekig, hanem gyakran heteken belül megoldódnak. Kiváló példája ez az EU és a tagállamok közötti együttműködésnek. A SOLVIT révén máig több mint 1800 európainak bővültek a lehetőségei a belső piacon – és remélem, az előttünk álló öt év még ennél is sikeresebb lesz.”
2001 novemberében az Európai Bizottság azzal a szokatlan ötlettel állt elő, hogy olyan hatékony, bürokráciamentes hálózatot kíván kialakítani, amelyben a tagállamok egymással együttműködve keresnek gyors és gyakorlatias megoldást azokra a problémákra, amelyekkel az uniós polgárok és vállalkozások saját országuk határain túl szembesülhetnek. Akkoriban többen megkérdőjelezték az ötlet létjogosultságát, elsősorban azért, mert borúlátóak voltak az informális folyamat megvalósíthatóságát és a rövid határidők tarthatóságát illetően. A SOLVIT 2002 júliusára mégis felállt, és rövid határidővel hathatós megoldásokat kezdett kínálni. Mára a hálózat a tagállamok közötti, több szakterületet felölelő együttműködés kiváló modelljévé nőtte ki magát.
A SOLVIT sikerének öt kulcsa
Az elmúlt öt évben a SOLVIT mint hatékony problémamegoldó hálózat elsősorban annak köszönhetően alapozta meg jó hírnevét, hogy:
- elkötelezett volt a polgárok és a vállalkozások uniós jogainak védelme iránt;
- a hangsúlyt a gyors és gyakorlatias megoldáskeresésre helyezte, és ehhez egy, az interneten elérhető ügykezelési adatbázist is felhasznált;
- munkatársai jól ismerték az uniós jogot, és a Bizottság szakértőihez is fordulhattak segítségért;
- erős kapcsolatokat épített ki a nemzeti szinten illetékes hatóságokkal;
- munkáját a csapatszellem és a baráti munkahelyi légkör jellemezte.
A SOLVIT előtt álló legfontosabb kihívások
A jövőben a SOLVIT elsősorban arra fog törekedni, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti központok elegendő létszámmal működjenek, és így megbirkózhassanak az egyre több megoldandó problémával. A hálózat másik fontos célja az lesz, hogy a népszerűsítő tevékenység erősítésével növelje ismertségét a polgárok és a vállalkozások körében.
Tények és adatok
- 2002-ben a SOLVIT-nál havonta 10 új ügyet regisztráltak; öt évvel később ez a szám 60 volt.
- Az elmúlt öt év során a SOLVIT-ügyek közül átlagosan mintegy 80%-ot sikerült megoldani, az arány végig közel állandó volt.
- 2002 óta a megoldott ügyek 71%-át sikerült a SOLVIT által kitűzött tízhetes határidőn belül lezárni.
- Az átlagos ügyintézési idő 2002-höz képest 2006-ra jelentős mértékben, 79 napról 54 napra csökkent.
- A SOLVIT-hoz kerülő ügyek kétharmadát magánszemélyek kezdeményezték. A magánszemélyek legtöbb problémája a társadalombiztosítással, az adózással és a szakképesítések elismerésével kapcsolatban merült fel.
- A SOLVIT-hoz kerülő ügyek egyharmadát vállalkozások kezdeményezték. A vállalkozásoknak az adózás, a termékeik piacra jutása, valamint a szolgáltatásnyújtási és a letelepedési jog gyakorlása jelentette a legtöbb problémát.
