A visegrádi csoport tagjai közül utolsóként Magyarország is az Elsőfokú Bíróságon támadta meg nemrég az Európai Bizottság döntését, amely 12,4 százalékkal csökkentette az üvegházhatást okozó gázok nemzeti kiosztási tervben jelzett kibocsátási egységeit.
Magyarország is csatlakozott Csehországhoz, Szlovákiához és Lengyelországhoz, amikor június 26-án az Európai Bíróság előtt támadta meg az Európai Bizottság döntését, amellyel megkurtította a nemzeti allokációs tervben a gazdasági szereplőknek 2008 és 2012 között kiosztani kívánt szén-dioxid kibocsátási egységeket. Brüsszel körülbelül 12 százalékkal nyeste vissza a 2008 és 2012 közötti időszakban a zömében ipari szennyezők között Magyarország által kiosztani kívánt kibocsátási egységeket, aminek jogosságát a kormány vitatja. A dossziét a másik három országéval együtt az Elsőfokú Bíróság vette magához.
Értesülésünk szerint a kormány beadványában lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatja fel, mint előttünk a szlovákok. Budapest mindenekelőtt vitatja a Bizottság hatáskörét, azt, hogy jogában állt-e a csökkentést elrendelő határozatot meghozni. A kormány azt is kifogásolja, hogy Brüsszel nem tett eleget együttműködési kötelezettségének, amikor nem konzultált megfelelően Magyarországgal és nem vette figyelembe annak érveit. A magyar beadvány végül azt a modellszámítást is megkérdőjelezi, ami alapján a Bizottság 12 százalékkal alacsonyabb határértéket tartott indokoltnak annál, mint ami a nemzeti allokációs tervben szerepel.
Az Európai Bizottság azt várja el Magyarországtól, hogy az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2008-2012-ig terjedő kereskedelmi időszakára vonatkozó nemzeti tervben javasolt kvótamennyiséget évi 3,8 millió tonna CO2-egyenértékkel, évi 26,9 millió tonnára csökkentse. Ez összesen 12,4 százalékkal kevesebb kibocsátási egységet jelentene. (A magyar terv további mintegy 1,4 millió tonna kibocsátással számol azokban az ágazatokban, amelyek 2005-ben még nem számoltak be széndioxid-kibocsátásukról.)
Miután az Elsőfokú Bíróság elutasította azt a szlovák kérést, hogy sürgősséggel tárgyalja az ügyet, elemzők szerint eléggé sajátos helyzet állhat elő. A vonatkozó uniós jogszabály – amit még az új tagállamok csatlakozása előtt fogadtak el – ugyanis nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy a tagállamok a Bíróságon támadhatják meg a Bizottság határozatát. Ezért nem világos, hogy mi történne akkor, ha az Elsőfokú Bíróság mondjuk egy-két év múlva Magyarországnak adna igazat? Járna-e például ebben az esetben kártérítés? A helyzetet bonyolítja, hogy a kereskedési időszak (a cégek a kibocsátási egységeket adhatják és vehetik a piacon) elég közel van, addig biztosan nem lesz bírósági döntés.
Az Európai Bizottság mindenesetre nagyon bízik az igazában: az előrébb tartó szlovák ügy tárgyalásán cáfolta és elutasította a felperes érveit. Brüsszel számos más ország kvótakiosztásába is beleszólt, a balti államok esetében például 50 százalék körüli csökkentést hajtott végre a Bizottság. Eddig azonban csak a négy visegrádi állam vitte perre az ügyet.
A piac sem számított arra, hogy Magyarország esetében ekkora csökkentést irányoz elő a Bizottság – hangsúlyozta áprilisban a BruxInfónak nyilatkozva Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője. A szakember emlékeztetett arra is, hogy bár a testület Szlovákia és Lengyelország esetében is jelentős vágást hajtott végre, ám ezen országok allokációs tervei már eleve más típusú számításokon alapultak (így például nem a 2005. évi hitelesített adatokat, hanem az első periódus – egyébként túlallokált – kiosztási számait vették alapul), így a kvóták jelentős csökkentésére Pozsony és Varsó esetében számítani lehetett.
Nem úgy Magyarország esetében, mely az elemző szerint valósághűbb, a 2005-ös hitelesített adatokon és az ágazati előrejelzéseken alapuló tervet terjesztett be Brüsszelnek. Szabó Gergely kérdésesnek nevezte azt is, hogy a csökkentést kinek kell majd elszenvednie: a rendszerben résztvevő létesítményeknek, vagy pedig az együttes végrehajtásra tartalékolt kvótákból, illetve az aukciós értékesítésre elkülönített kibocsátási egységekből kell majd lecsípni azt.
