Az EP plenáris ülése elutasította, hogy megemeljék az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét. A parlamenti gazdasági és monetáris szakbizottság korábban szoros szavazással úgy döntött, támogatja a 4,5 százalékos emelést. Még korábban a minimumszint teljes eltörlésére voksoltak a képviselők.
Az EP kedden 46 igen, 627 nem, 13 tartózkodó szavazattal elvetette azt a javaslatot, amely szerint 4 és fél százalékkal megemelték volna az EU-ban az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét.
A parlament plenáris ülése májusban már visszaküldte a szöveget a szakbizottságba. A mostani szavazás előtt a jelentés felelőse, Astrid Lulling (néppárti, luxemburgi) maga kérte, hogy utasítsák el az általa jegyzett szöveget. A képviselőnő azt mondta, jó adó egyébként sincs, de külön rossz egy nem megfelelő időpontban végrehajtott adóemelés. Lulling hozzátette: Kovács László adóügyi biztos új javaslatot készít majd.
A dolog annál is érdekesebb, mivel az EP szakbizottsága pár napja még elfogadta a 4 és fél százalékos – az Európai Bizottság javaslatához képest jóval kisebb mértékű – emelést, de mindez már az után történt, hogy még előbb mindennemű adószint-növelés ellen szavazott a testület.
De inkább kezdjük az elejéről.
A Balling-fok
1992-ben a közösség akkori tizenkét tagja egyhangúlag jövedékiadó-minimumot határozott meg az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével – ez nemzeti hatáskörben maradt). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérő nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását.
(A jelenlegi adószintek: sör: 0,748 € / Balling-fok/hektoliter vagy 1,87 € / alkoholfok/hektoliter; köztes alkoholtermék: 45 € / hektoliter; alkohol: 550 € / tiszta alkohol/hektoliter)
31 vagy semmi
Az Európai Bizottság 2006 szeptemberében azt javasolta, hogy az elmúlt tizenöt év inflációjával megegyező mértékben, 31 százalékkal emeljék fel az adó minimális mértékét.
A szakbizottsági képviselők nem értettek egyet ezzel a javaslattal. A jelentéstevő, Astrid Lulling és vele együtt a szakbizottság többsége ekkor azt javasolta, hogy – úgy, ahogy vannak – el kellene törölni a minimálisan előírt jövedékiadó-szinteket, azok léte ugyanis – vélték – sem a fogyasztók, sem a termelők számára nem előnyös. („A jövedéki adók már meglévő minimumszintjei jelentős mértékben hozzájárulnak az árnyékgazdaság növekedéséhez, különösen a két legújabb tagállamban, Bulgáriában és Romániában” – állt például a jelentésben.)
Magatartáskódex
A képviselők ehelyett egy „magatartáskódex” elfogadásával ösztönöznék az átlagosnál magasabb adót szedő tagállamokat, fagyasszák be az adószintet, majd fokozatosan csökkentsék azt, miközben az átlagnál kevesebbet kivető országok emelnék a jövedéki adót, így hosszabb távon közelednének egymáshoz az egyes tagállamokra jellemző adószintek.
Az akkor kisebbségben maradt vélemény hívei az Európai Bizottság által javasoltnál kisebb mértékben (a 2004-es bővítés óta bekövetkezett inflációhoz igazítva), de növelték volna a minimális jövedékiadó-szinteket.
Májusi plenáris: vissza a szakbizottságba
Az EP májusi plenáris ülésén 198 igen, 355 nem, 39 tartózkodó szavazattal elutasították és visszautalták a parlamenti szakbizottságba az alkoholos italok jövedéki adójáról szóló jogszabálytervezetet.
Az EP konzultatív jogkörrel bír az adózási kérdésekben. Ennek szabályai előírják, hogy amennyiben a képviselők a javaslat ellen szavaznak és az Európai Bizottság sem vonja vissza azt, a szöveg visszakerül a parlamenti szakbizottságba. Ez történt tehát májusban.
(A májusi parlamenti vitában – tehát még az akkori szavazás előtt – felszólalt a néppárti Becsey Zsolt. A képviselő úgy vélte, „filozófiaváltásra van szükség a jövedéki adó terén, a minimumszint euróban történő meghatározása semmit sem javít a konvergencia helyzetén. Vagyis csak a célt nem éri el.” A képviselő azt mondta, a bizottság javaslata újabb kötelező inflációs terheket rakna a tagállamok nyakába, és ez veszélyeztethetné az euró-bevezetés feltételeinek teljesítését is. Becsey hozzátette, valódi konvergenciához egy magatartási kódexet kellene életbe léptetni. Ebben az átlagos adószinttől eltérő tagállamok vállalnák, hogy közelítik egymáshoz az adókulcsokat.)
4,5
A parlamenti szakbizottság június 26-ai ülésén fordult a kocka, és 20 igen, 17 nem, 1 tartózkodó szavazattal a minimális szinteknek a 2004-es EU-bővítés óta bekövetkezett inflációhoz igazodó, 4,5 százalékos emelése kapta meg a többséget. Ez a változat került most újra a plenáris ülés elé.
A 4,5 százalékos emeléssel már a – korábban jóval nagyobb minimumszint-emelést javasló – Európai Bizottság is kibékült volna. Kovács László adóügyi biztos korábban azt mondta, ha az EP elfogadja ezt az adószintminimum-emelést, a tervezet könnyen átmegy a Tanácson, azt ugyanis már egyetlen tagállam sem ellenzi.
Elutasítva
Mivel a plenáris ülés most elutasította a szöveget, ez a forgatókönyv nem működőképes. Konzultációs eljárásban – ilyen a mostani – a Tanács nem dönthet az EP véleménye nélkül.
