A Számvevőszék szerint az EU jelentős pénzeket pazarol azzal, hogy pályáztatás helyett a nyilvánosságot kizárva egyezkedik épületeinek felújításairól, és több folyamatosan használt uniós épületet megvásárlás helyett, tartós bérletben használ.
„Az uniós intézményeknél bevett az a gyakorlat, hogy a felújítási és egyéb munkákat legtöbbször megbízásos alapon végeztetik el pályáztatás helyett (annak ellenére, hogy a nyílt pályázatok csökkentenék a költségeket)” – mondta Morten Louis Levysohn, a Számvevőszék tagja kedden (2007. június 26.) európai parlamenti képviselőknek. Bár az uniós pénzügyi előírásai előírják, hogy a beszerzéseket nyílt pályázat útján kell megvalósítani, erre azonban a gyakorlatban csak a legritkább esetben kerül sor, ami így euró milliók pazarlásához vezet.
”Az intézmények hosszú távon, megvásárlási opció nélkül bérlik épületeiket, mely az esetleges későbbi vételt is megdrágítja” – tette hozzá Levysohn, rámutatva, hogy a Számvevőszék ezirányú tanácsait 1979 óta figyelmen kívül hagyja az EU. A tanulmány azt is felrója az EU-nak, hogy pontatlanok az alkalmazott személyzet számát valamint a használatban lévő területek nagyságát jelző mutatók.
A Számvevőszék ajánlásainak nincsenek semmiféle jogi következményei, az Unió 100 milliárd eurós évi költségvetésével kapcsolatos rendszeresen hangoztatott kritikáinak sem volt semmiféle látható következménye az utóbbi 12 évben.
Az utóbbi időben három ezzel kapcsolatos ügy is reflektorfénybe került: idén áprilisban a Bizottság elismerte, hogy az épületeinek takarításáról szóló (44 millió euró összértékű) szerződéseket „valószínűleg szabálytalanul kötötték”. Az OLAF is nyomoz az ügyben, és az eddigi vizsgálat azt mutatja, hogy a Bizottság el nem végzett munkáért utalta át a nevezett összeget az intézmény épületeit (nem) takarító cégnek.
Szintén vizsgálódik az OLAF abban az ügyben, melyben nemrég mintegy harminc helyszínen Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban és Luxemburgban tartottak nyomozást, mert a gyanú szerint az Európai Bizottság egyes külföldi képviseleteinek otthont adó ingatlanok felkutatása és kiválasztása, illetve a biztonsági rendszerek telepítése során EU-s tisztviselők kenőpénzeket fogadtak el.
Tavaly áprilisban európai parlamenti képviselők hívták fel arra a figyelmet, hogy a Strasbourgi hatóságok 25 éven keresztül, évente mintegy 2 millió euróval számláztak túl a bérleti díjat a Parlamentnek.
Egy uniós illetékes szerint júliusban kerül nyilvánosságra egy új bizottsági jelentés, melynek célja, hogy elősegítse az uniós épületek jobb használatát.
