Az európai demográfiai változások egyre jobban növelik a kiegészítő nyugdíjak szerepét. Az EP plenáris ülése olyan irányelvet fogadott el első olvasatban, amely minimumszabályokat ír elő a kiegészítő nyugdíjra való jogosultságról, és szabályozza ezeknek a tagállamok közötti átvihetőségét a munkavállalók mobilitásának növelése érdekében.
Manapság az emberek a korábbinál sűrűbben váltanak munkahelyet, ugyanakkor a nyugdíjakkal kapcsolatos problémák megnehezíthetik az állásváltást. Néhány foglalkoztatói nyugdíjrendszer várakozási időt ír elő (a munkavállaló csak bizonyos számú, az adott foglalkoztatónál ledolgozott év után csatlakozhat a rendszerhez), más nyugdíjrendszerek bizalmi időszakot írnak elő: a munkavállaló ugyan csatlakozhat, de csak egy meghatározott összeg befizetése után részesülhet az előnyökből.
Nem minden rendszer ismeri el az ún. nyugvó jogokat (ezek olyan esetek, amikor a munkavállaló kilép egy munkáltatótól s így a foglalkoztatói nyugdíjrendszerből is, de később mégis igényelheti a már befizetett járulékai alapján a nyugdíjjuttatást). Nem minden rendszer teszi lehetővé a már megszerzett jogok átvihetőségét, más országokban való tovább élését. A jelenlegi helyzet így igazságtalanságokhoz vezethet, ami az európai munkavállalókat eltántoríthatja attól, hogy más tagállamban keressenek állást maguknak. Ez pedig gátolja az európai munkavállalók mobilitását. Ezen a helyzeten szeretne javítani az új irányelv.
Tagállami eltérések
A tagállamokat különböző mértékben érintené az új szabályozás. Néhány országban a kiegészítő nyugdíjrendszer teljesen ismeretlen, másutt igen kevéssé elterjedt, de olyan tagállam is akad, ahol a foglalkoztatói nyugdíj szinte általános.
A parlament első olvasatban Ria Oomen-Ruijten (szocialista, holland) képviselő jelentésének elfogadásával támogatta az Európai Bizottság javaslatát, annak hatályát azonban az összes nyugdíjrendszerre kiterjesztené (például felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek, segélyező pénztárak, nyugdíjtartalékot képező rendszerek).
Jogosultsági lehetőségek
Az EP támogatta az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiegészítő nyugdíjra való jogosultsága kapcsán minimumszabályokat előíró kezdeményezését. A képviselők azonban ennél tovább mennének, például a bizalmi időszak öt évben való maximalizálásával (ha a munkavállaló öt évet eltölt egy munkaadónál, megszerzi a jogosultságot a nyugdíjra). A javaslat 25 éves kor fölött eltörölné a bizalmi időszakot. A parlament elképzelései szerint ha valaki a bizalmi időszak vége előtt hagyja ott az állását, a már befizetett hozzájárulásait vissza kellene kapnia.
Nyugvó nyugdíjjogok
A képviselők azt szeretnék, ha a cégtől távozó munkavállaló a bizalmi éveit megőrizhetné, amikor átlép egy másik nyugdíjrendszerbe. A parlament azt kérte, hogy ezeket a nyugvó jogosultságokat igazságos módon kezeljék: vagyis például az értéküket növeljék, párhuzamosan az inflációval vagy a bérszínvonal emelkedésével.
Nyugdíjjogosultságok hordozhatósága
Az EB irányelvjavaslatához képest a parlament óvatosabb álláspontot képviselt a megszerzett nyugdíjjogosultságok hordozhatóságával kapcsolatban. A bizottság azt szeretné, ha a munkavállalók átvihetnék megszerzett jogaikat egy másik munkaadóhoz. Néhány országban ez egyáltalán nem lehetséges. Más tagállamokban van erre mód, azonban a jelenlegi jogszabályok az országok közötti átvihetőséget már megakadályozzák, például az adóelkerülés elleni fellépésre hivatkozva. A képviselők úgy határoztak, hogy azon országokban, ahol a megszerzett jogok átvitele nem lehetséges, ezt fokozatosan lehetővé kell tenni, kiváltképp amikor új, a nyugdíjjogosultságokra vonatkozó jogszabályokat vezetnek be.
Õry: uniós szintű megoldás kell a mobilitás ösztönzésére
A vitában felszólalt a néppárti Õry Csaba. A képviselő azt mondta, az EU-ban óriási egyetértés van abban, hogy rendkívül fontos a mobilitás ösztönzése az unióban, azonban „amint konkrét intézkedésekről, jogszabályokról kell dönteni, nos, ekkor mintegy varázsütésre elpárolog a lelkesedés”.
Õry úgy értékelte, hogy sok képviselőtársa „a változatlanság, a teljes mozdulatlanság mellett tört lándzsát”, például a történelmi hagyományokra hivatkozva. Szerinte azonban itt „az összes európai munkavállaló érdekéről, az egész európai gazdaság érdekéről van szó”, ez pedig „magasabb rendű szempont”.
„A mobilitás ösztönzése, a kiegészítő nyugdíjak hordozhatóságának biztosítása mindenképpen olyan kérdés, amelyet uniós szinten kell rendezni, ha nem ezt tesszük, egyre inkább lemaradunk a globális versenyben, amelyet kihívóinkkal, a délkelet-ázsiai, indiai, észak-amerikai gazdaságokkal vívunk” – vélte a képviselő.
