Megéri-e egy gyors megállapodás érdekében jelentős engedményeket tenni az alkotmányos szerződés lényegi, tartalmi kérdéseiben? – egyebek mellett ezzel a dilemmával szembesültek hétfői külügyminiszteri találkozójukon és a hétvégi uniós csúcs előtt az EU-27-ek.
A hétfői luxembourgi EU-külügyminiszteri tanácsülésen úgy tűnt, hogy Lengyelország egyelőre magára maradt azzal a követelésével, amit szinte mindenki az új, módosított uniós szerződésről kötendő politikai megállapodás legfőbb akadályának tekint: a kettős többség elvére épülő szavazási rendszer megváltoztatásával. A soros német EU-elnökség szerint ugyanis 26 uniós tagállam egyöntetűen azon az állásponton van, hogy a bukott alkotmányos szerződés intézményi részeit – amelyek kényes egyensúlyon alapulnak – nem szabad bolygatni, különben fennáll az a veszély, hogy az egész csomag elemeire esik szét.
Diplomaták szerint sokatmondó, hogy miközben a lengyel miniszterelnök követelései elutasítása esetén az egész politikai megállapodás megvétózásával fenyegetőzik a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, Varsó még mindig nem terjesztett be hivatalos javaslatot a szavazási rendszer módosítására, ehelyett a sajtóban köröztet egy dokumentumot, amiben az általa javasolt „négyzetgyökös” számítási módszer előnyei mellett érvel (a kettős többség helyett minden tagállam szavazati súlyát népességszámának négyzetgyöke alapján számolnák ki).
Ebben a pillanatban a lengyel vétó az, ami a tagállamok többsége szerint a legnagyobb fenyegetést jelenti a hétvégi alkura, amely megnyitná az utat egy, a bukott alkotmányt felváltó módosított uniós szerződés elfogadása előtt egy rövid kormányközi konferenciát követően. A külügyminiszterek, akik vasárnap munkavacsorán először vitatták meg a témát 27-es körben, abban egyetérteni látszanak, hogy a kockázatos referendumok elkerülése érdekében alkotmány helyett hagyományos szerződést kell elfogadni és törölni kell a szövegből azokat a jelképeket (EU-zászló, himnusz), amelyek államokra jellemző jegyekkel ruháznák fel az EU-t. Az ülést követően Göncz Kinga magyar külügyminiszter is úgy vélekedett, hogy a megállapodás érdekében engedményeket lehet tenni a formában, a tartalomban azonban lehetőség szerint nem (ilyennek tekinti a magyar diplomácia például az Alapvető Jogok Chartáját). Megfigyelők szerint ez lehet a kulcskérdés, hogy tudniillik nem kell-e túl nagy árat fizetniük az eredeti alkotmányos szerződést ratifikáló országoknak tartalmi kérdésekben, csak azért, hogy ne késsenek tovább az égetően szükségessé vált intézményi reformok.
A munkavacsorán a lengyeleken kívül a britek, a hollandok és a csehek léptek fel külön igényekkel. A britek például az EU egységes jogi személyiségét vagy az alapjogi charta jogilag kötelező érvényét kérdőjelezik meg, a hollandok a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepét erősítenék, a csehek pedig egy olyan mechanizmust szorgalmaznak, ami lehetővé tenné hatáskörök elvonását az Európai Uniótól. Ezek a követelések, vagy legalábbis egy részük jelentős visszalépést jelentenének azok számára, akik egy erősebb Uniót és mélyebb integrációt óhajtanak. A leggyakrabban elhangzó szó a résztvevők szájából mindenesetre az óvatosan optimista várakozás volt a hét második felében kezdődő uniós csúcs előtt. Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnöke ugyanakkor szűkebb körben állítólag 50-50 százalék esélyt adott a megegyezésnek.
