Az Alkotmánybíróság (Ab) május 29-én hozott határozatában alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény több rendelkezését.
Az alkotmánybírák szerint a törvényben szabályozott, a települési önkormányzatot megillető elővásárlási jog és az ezzel összefüggésben biztosított többletjogosítványok sértik a jogegyenlőség és a jogbiztonság követelményét is.
Az Alkotmánybírósághoz öt indítvány érkezett, amelyben az indítványozók a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2005. évi CLXII. törvény által módosított rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az Ab eljárása során beszerezte az igazságügyi és rendészeti miniszter véleményét is.
Az alkotmánybírák megalapozottnak találták az indítványokat.
Az Ab elsőként azt vizsgálta, hogy a törvény 136/A. §-ában szabályozott, a települési önkormányzatot megillető elővásárlási jog és az ezzel összefüggésben az önkormányzat számára biztosított többletjogosítványok sértik-e az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség követelményét. Az eredeti indoklás szerint a törvény módosításának az volt a célja, hogy védelmet nyújtson az úgynevezett lakásmaffia által az ingatlanuktól megfosztott állampolgárok számára. Az Ab rámutatott: az ingatlan-végrehajtás során a lefoglalt ingatlanok értékesítésére irányuló eljárásban a települési önkormányzat, mint gazdálkodó szerv lép fel vevőként. Ahhoz, hogy a törvény más vevőkhöz képest, azok hátrányára, többletjogokkal ruházza fel a települési önkormányzatot, alkotmányos indok szükséges. Az Ab álláspontja szerint a „lakásmaffia” áldozatainak védelme, szociális biztonságuk megteremtése megfelelő alkotmányos indoka lehet annak, hogy az ingatlan-végrehajtás során – a cél megvalósításához szükséges mértékben – az önkormányzatok speciális jogokkal rendelkezzenek. Azonban a támadott rendelkezésben a szabályozási cél érvényesítésén túlmenően a települési önkormányzat számára biztosított többletjogosítványok alkotmányos indoka nem állapítható meg, ilyen indokot a jogalkotó sem jelölt meg. Ezért az Ab úgy ítélte meg, hogy a megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka nincs, így az önkényes, sérti az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség követelményét. A testület ezért megsemmisítette a törvény 136/A. §-át.
Az Ab megvizsgálta azt is, hogy megállapítható-e a vitatott rendelkezések alkotmányellenessége az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogbiztonság követelményének sérelme miatt. Az Ab álláspontja szerint a törvénynek az önkormányzati elővásárlási jogra vonatkozó szabályai ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg.
Az Ab a bírósági végrehajtási törvény több rendelkezését is alkotmányellenesnek találta. Ennek keretében megállapította, hogy a törvény 147. § (5) bekezdésének „tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat 30 napon belül élhet elővásárlási jogával. Amennyiben az önkormányzat az árverés napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik, a végrehajtó” szövegrésze, valamint utolsó mondata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Ez a rendelkezés a következő szöveggel maradt hatályban: „(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után a legtöbbet ajánlót írásban értesíti az ingatlan megvételéről.”
A testület ugyancsak megállapította, hogy a törvény 149. § (1) bekezdésének „a települési önkormányzat 30 napos nyilatkozattételi határidejének lejártától, illetve a települési önkormányzat elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatának keltétől számított” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt is megsemmisítette. Ez a rendelkezés a következő szöveggel maradt hatályban: „(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha elmulasztja, előlegét elveszti.”
Az Ab a továbbiakban megállapította, hogy a törvény 156/D. § (2) bekezdésének „az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat erre meghatalmazott képviselője” szövegrésze is alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A támadott rendelkezés a következő szöveggel maradt hatályban: „(2) A felbontási eljáráson a végrehajtón és alkalmazottjain kívül a felek, azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.”
Szintén alkotmányellenesnek minősítették a jogszabály 156/F. § (2) bekezdésének „majd tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat 30 napon belül élhet elővásárlási jogával. Amennyiben a települési önkormányzat az eredményhirdetés napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik, úgy” szövegrészét és utolsó mondatát, valamint 156/F. § (3) bekezdésének „és tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzatnak elővásárlási joga van, amellyel 30 napon belül élhet. Amennyiben a települési önkormányzat az eredményhirdetés napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik, úgy” szövegrészét és utolsó mondatát. A törvény 156/F. § (2)-(3) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban:
„(2) A végrehajtó megállapítja a legmagasabb ajánlatot, a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit a végrehajtó erről írásban értesít.
(3) Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, a végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent érintett feleket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd a végrehajtó megállapítja a legmagasabb árajánlatot, a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit a végrehajtó erről írásban értesít.”
Az Ab szerint alkotmányellenes a törvény 158. § (1) bekezdésének „az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat az árverési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül az ingatlan a becsértéke felének megfelelő összeg erejéig élhet elővásárlási jogával.
Amennyiben az önkormányzat 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik” szövegrésze, (2) bekezdésének „és tájékoztatja őket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzatnak elővásárlási joga van, amellyel 30 napon belül élhet. Amennyiben az önkormányzat a tájékoztatás napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik, úgy”, valamint „amennyiben az önkormányzat nem élt elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozott” szövegrésze, (3) bekezdésének „amennyiben az önkormányzat nem élt elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozott” szövegrésze, ezért azokat is megsemmisítette.
A törvény 158. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban:
„158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant.
(2) Ha több végrehajtást kérő van, a végrehajtó megállapítja a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték felének megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.
(3) [A] becsérték felének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.”
