Az Alkotmánybíróság (Ab) május 22-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 563/2006. (XI. 13.) OVB határozatát. A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban a büntető ügyekben eljáró elsőfokú bíróságok ítéletüket megelőzően a vádlott kérésére a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében hat természetes személyből álló esküdtszék döntését kikérje, amely döntés kötelező az ítélkező bíróra?”
Az OVB első eljárása során úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Országgyűlésre milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség hárul. Ezért az OVB a 43/2005. (XII. 1.) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az Alkotmánybíróság a 24/2006. (VI. 15.) AB határozatában ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. Ezért az OVB határozatát megsemmisítette, és a testületet új eljárás lefolytatására utasította. Az OVB a 308/2006. (VII. 4.) OVB határozatával ismét megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a testület úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kezdeményezés az alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság a 40/2006. (IX. 27.) AB határozatában megállapította: az OVB határozata nem indokolta meg, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés miért irányul az alkotmány módosítására. Az OVB határozata ugyanis az alkotmány egyetlen olyan rendelkezésére sem utalt, amely kizárja a népszavazást. Az Ab emellett úgy ítélte meg, hogy az OVB eljárása során megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 29. § (2) bekezdését, amely szerint a választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB határozatát ismét megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította.
Az OVB tavaly novemberben ismételten megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a testület álláspontja szerint annak tartalma ellentétes az alkotmány 45. §-ának (1) bekezdésében és 46. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakkal. „A kérdés ugyanis arra irányul, hogy a bűnösség kérdésének megállapításában, amely a büntetőeljárás központi eleme, kizárólag csak laikusokból álló testület – esküdtszék – döntsön. A bíróságot ez a döntés kötné határozata meghozatalánál, miközben az érdemi döntés meghozatalából kizárná a hivatásos bírákat. Így a bűnösséget megállapító érdemi döntés meghozatala nem az alkotmány 46. § (3) bekezdése alapján hivatásos bírákat is magában foglaló bíróság feladata volna, ami ellentétes az alkotmány 45. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az igazságszolgáltatást kizárólag az ott meghatározott bíróságok gyakorolják.”
Az Alkotmánybíróság eljárása során arra a következtetésre jutott, hogy ha az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdésben eredményes népszavazásra kerülne sor, akkor az Országgyűlés csak az alkotmány 46. § (3) bekezdésének módosításával felelhetne meg a népszavazáson hozott döntésnek. Az Ab gyakorlata szerint az alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
