Az Alkotmánybíróság 2007. május 15-én döntést hozott az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvénnyel összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérő indítványok tárgyában.
Megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, mert az Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az eredményes, ügydöntő országos népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi az Országgyűlést. Nincs tehát törvényi rendelkezés arról, hogy a népszavazás alapján meghozott, illetve népszavazás által megerősített törvényt mikortól lehet az általános szabályok szerint módosítani, vagy hatályon kívül helyezni. Az Országgyűlés nem szabályozta továbbá azt sem, hogy ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem lehet kitűzni újabb népszavazást. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2007. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem az országos népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok, sem az országos ügydöntő népszavazáson meghozott döntés végrehajtásáért felelős Országgyűlés oldalán nem merülhet fel olyan bizonytalansági tényező, amely veszélyeztetheti az alkotmányos jogintézmény előre látható, kiszámítható, és biztonságos működését. A megállapított szabályozási hiányosságok azonban bizonytalanságot teremtenek mind a választópolgárok számára, (mivel előre nem tudhatják, hogy ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem kezdeményezhetnek újabb népszavazást), mind az Országgyűlés számára (mivel nem tudhatja, hogy a népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi, illetve, hogy a népszavazáson alapuló törvényt milyen módon és határidőn belül módosíthatja, vagy helyezheti hatályon kívül).
Az állam ezen túlmenően köteles az Alkotmány 28/C. § (3) bekezdésében foglalt kötelező ügydöntő népszavazás érvényesülését szolgáló garanciális szabályokat teljes körűen megalkotni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szabályozási hiányok a vizsgált esetben olyan garanciális hiányt jelentenek, amelyek nélkül kiüresedhet az Alkotmány 28/C. § (3) bekezdésében foglalt politikai alapjog. A szabályozás hiányosságai miatt úgyszintén sérül az Alkotmány 19. § (3) bekezdése b) pontjában foglalt – az Országgyűlés törvényalkotói hatáskörét rögzítő – alkotmányi rendelkezés is.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította azt is, hogy az Országgyűlés mulasztása az Alkotmány 28/B. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányi rendelkezést – mely szerint a népszavazás egyes kérdéseit törvény szabályozza – is sérti amiatt, hogy a törvényalkotó nem tett teljes körűen eleget ezen alkotmányi rendelkezésből eredő szabályozási kötelezettségének.
