A legtöbb halálos ítéletet Kínában hajtják végre, Oroszországban továbbra is komoly gondok vannak az emberi jogokkal, Guantánamo léte pedig negatív üzenet – olvasható az EP 2006-os emberi jogi jelentésben. A parlament továbbra is elfogadhatatlannak tartja a halálbüntetést. A képviselők aggodalommal figyelik az oroszországi finnugor kisebbségek helyzetét.
Az Európai Parlament minden évben jelentésben értékeli az emberi jogok helyzetét és az EU szerepét az ezek érvényesítéséért folytatott harcban. Idén (akárcsak két éve) az ír, néppárti Simon Coveney a témafelelős. Az idei jelentést április 26-án, kézfelemeléssel fogadták el a képviselők.
Oroszország: mérsékelt sikerek
Oroszországban csak mérsékelt sikereket sikerült elérni az emberi jogok érvényesítésében. A jelentés a problémásnak tartja a csecsenföldi helyzetet, a törvényhozás függetlenségét, az emberi jogvédőkkel szembeni bánásmódot, a média függetlenségét és a szólásszabadság helyzetét, az etnikai kisebbségek kezelését, a jogállamiság tiszteletben tartását, az emberi jogok védelmét a fegyveres erőkben, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A képviselők megemlítik Anna Politkovszkaja újságírónő meggyilkolását, és aggodalommal utalnak azon feltételezésekre, melyek szerint az orosz kormány állna a 2006 novemberében Londonban elhunyt Alexandr Litvinyenko megmérgezése mögött.
Az EP elfogadott egy módosítást, amely szerint „az etnikai kisebbségek, különösen a finnugor kisebbségek – azon belül is főként az Oroszországban egyre növekvő elnyomással sújtott mari nép – nehéz helyzete” jelentős problémát jelent.
Fehéroroszország: nincs szólásszabadság és gyülekezési jog
Fehéroroszország kapcsán a jelentés kitér a szólásszabadság, illetve a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jog megsértésének eseteire, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak megsértéseire. A képviselők szükségesnek tartják az elnyomás célpontját képező politikai ellenzék támogatását.
Törökország: kevés előrelépés
A képviselőket aggasztja, hogy a csatlakozásra váró Törökországban az emberi jogi kérdések terén „mindmáig kevés előrelépés történt”. Problémás területek a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kurdok helyzete. A képviselők üdvözlik a török igazságszolgáltatás gyors reakcióját Hrant Dink gyilkosainak elfogásában, biztatónak tartja, hogy a bűncselekménytől a török kormány határozottan elhatárolódott.
Kína: változatlanul a legtöbb halálos ítélet
Változatlanul Kínában hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet. Ugyanakkor reményre adhat okot, hogy az összes ilyen ítélet automatikusan a kínai legfelsőbb bíróságra kerül felülvizsgálat céljából – derül ki a jelentésből. A politikai motiváltságú bebörtönzés, a kényszermunka, a szólás- és a vallásszabadság, a vallási és etnikai kisebbségek, a laogai táborrendszer és a szervkereskedelemre vonatkozó állítások nem maradhatnak említés nélkül a pekingi olimpia megrendezésének előkészületei során, és a tibeti kérdés is megoldásra vár – áll a szövegben. Az uniónak a képviselők szerint a Kínával kötött kereskedelmi szerződések megkötésekor is figyelmet kell fordítania az emberi jogok érvényesülésére.
Irán: fiatalok kivégzése
A képviselőket „erősen aggasztja, hogy 2004 óta megszakadt az Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd Irán részéről az együttműködés hiánya miatt”. Az EP „mély aggodalmának ad hangot az iráni emberi jogi helyzet romlása miatt, és rámutat különösen az emberi jogvédők elleni elnyomás megerősödésére”. A képviselők helytelenítik, hogy „Irán továbbra is alkalmazza a halálbüntetést a nemzetközi normákat sértő körülmények mellett, és különösen kifogásolja a fiatalkorú elkövetők kivégzését”.
Guantánamo: rossz üzenet
A Guantánamón fogva tartottak szabadon bocsátását vagy vádemelést sürgetnek a képviselők. „A Guantánamó-öbölbeli fogvatartási központ fennállása önmagában továbbra is negatív üzenetet küld arról, hogy hogyan folyik a terrorizmus elleni harc” – állapítja meg a jelentés.
Irak, Palesztína, Sri Lanka, Szudán
A képviselőket megdöbbenti, hogy az ECHO (az Európai Bizottság humanitárius segélyek nyújtását szervező részlege) felfüggesztette a segélyek folyósítását Irak számára, ami növeli az iraki nép szenvedéseit.
A Sri Lanka-i konfliktusban érintett felek emberi jogi megállapodását, nemzetközi ellenőrző missziót szorgalmaz a jelentés.
„A darfúri konfliktus egyre fokozódó mértékben érinti a közép-afrikai régió stabilitását, és fenyegetést jelent a nemzetközi béke és biztonság számára” – fogalmaz a szöveg. Elfogadhatatlan, hogy Szudán kormánya továbbra is elkerülje a felelősségre vonást, a darfúri nép védelme pedig továbbra is a nemzetközi közösség feladata – olvasható a jelentésben.
A képviselők aggódnak a Palesztin Hatóság számára folyósított támogatásnak a palesztin lakosságra gyakorolt hatása miatt is.
A líbiai rezsim továbbra is „hajthatatlan” a líbiai gyerekek AIDS-vírussal való szándékos megfertőzésével vádolt bolgár ápolónők és a palesztin orvos halálos ítéletének ügyében. A képviselők a bizottság nyomásgyakorlását sürgetik.
Az állásfoglalás szerint Észak-Koreával újra kezdhető a párbeszéd az emberi jogokról.
A képviselők nyomásgyakorlást sürgetnek Burmával szemben annak érdekében, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartó, a nemzetközi közösséggel rendezett kapcsolatokat ápoló kormány kerüljön hatalomra az országban. A mostani rezsim kínai és indiai fegyverekkel való támogatását is elítéli a jelentés.
EU-bővítés: nagyobb súly a nemzetközi szintéren
A képviselők úgy vélik, az unió legutóbbi bővítésének köszönhetően a közösség nagyobb sikerrel emelheti fel szavát a különféle nemzetközi fórumokon az emberi jogi kérdésekben.
Továbbra is ellenzi az unió a halálbüntetést és ebben az értelemben a közösségen kívüli országok meggyőzésére is a lehető legnagyobb energiát igyekszik fordítani – derül ki a jelentésből.
A képviselők nézete szerint „az emberi jogok előmozdítására irányuló aktív politika nem szorítkozhat a széleskörű nyilvános figyelmet vonzó ügyekre”, ugyanis „a súlyos jogsértések a nyilvános figyelemnek kevésbé kitett területeken valósulnak meg, zárt, a gyermekeknek, az időseknek és a betegeknek szánt intézményekben és börtönökben”. Az unió megbízottainak az ilyen helyszíneket is figyelemmel kell kísérniük.
A jelentés továbbra is elítél bármiféle, gyermekeket érintő erőszakot. A szöveg kiemeli a fogyatékkal élők jogai érvényesülésének nyomonkövetését, határozottan elítéli a nők nemi szervének megcsonkításának, „szokásos orvosi gyakorlatként” történő kezelését.
Az unió bevándorlási politikájában is fokozott figyelmet kell fordítani az emberi jogok érvényesülésére – olvasható a jelentésben.
Gál Kinga: nő- és gyerekkereskedelem, etnikai kisebbségek
A parlamenti vitában felszólaló Gál Kinga (néppárti) azt mondta, „néhány területen az unión kívüli emberi jogi problémák már régen saját problémáink is”. A képviselőnő megemlítette az évi 100-120 ezer áldozatot követelő nő- és gyerekkereskedelem problémáját, és hozzátette, „hasonlóan fontos a nagyobb érzékenység és odafigyelés az etnikai, illetve őshonos nemzeti kisebbségek sorsára”. Ez a problémakör szerinte az EU-n belül és a közvetlenül az EU szomszédságában található Vajdaságban és Kárpátalján is „megoldásokra vár”.
Gál úgy vélte, „a nemzeti és etnikai kisebbségek esetében a diszkrimináció tiltása csak a minimálisan szükséges, de nem elégséges feltétele ezen közösségek védelmének”. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a március 1-jén elindított uniós Alapjogi Ügynökség hitelességet ad az EU emberi jogi politikájának. Gál Kinga szerint az unión kívüli országok felé akkor képviselhetjük sikeresen az emberi jogokat, ha előbb a „saját házunk táján is rendet teszünk”.
Tabajdi: nincs EU-norma a nemzeti kisebbségek védelmére
Az unió hitelessége attól függ, hogyan tudja kezelni saját területén az emberi jogi kérdést – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba (szocialista). „Mi a helyzet az Olaszországban vagy Ausztriában történelmi kisebbségként élő szlovénekkel?” – kérdezte a képviselő, hozzátéve: Lettországban 450 ezer olyan orosz nemzetiségű él, aki nem lett állampolgár. Franciaország nem ratifikált két olyan, az Európai Tanács által kiadott dokumentumot, melynek törvénybe iktatását az újonnan csatlakozó országok számára feltételül szabták. „És akkor még nem is beszéltem a Franciaországban, Hollandiában és Angliában élő új emigráns kisebbségek valódi krízist jelentő helyzetéről” – tette hozzá Tabajdi.
Az unióban sem közösen elfogadott normák, sem mechanizmusok nem léteznek a kisebbségek jogainak kezelésére – mondta a politikus. Tabajdi szerint a kisebbségek jogai és az emberi jogok rendkívül szorosan összetartoznak. A jövő legnagyobb kihívása, hogy az emigráns kisebbségeket hogyan sikerül integrálni Nyugat-Európában, de a Európának a jövőben a kisebbségi kérdés egészével foglalkoznia kell – mondta Tabajdi Csaba.
