Az Európai Bizottság a elfogadta „Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében” című közleményét. A külföldi kereskedelmi akadályok megszüntetésére és új kiviteli lehetőségek megteremtésére irányuló stratégia részét képezi a Bizottság új, Európát a világpiaci folyamatokba integráló kereskedelempolitikájának.
Ezen új kereskedelempolitika lelkét a Bizottság, a tagállamok és az üzleti vállalkozások harmadik országokban létrehozott új, decentralizált társulásai adják, mivel helyismeret birtokában a kereskedelmi akadályok könnyebben felismerhetők és leküzdhetők.
Az EU kereskedelempolitikai biztosa, Peter Mandelson a következőket mondta: „Az uniós vállalkozásoknak növekvő külföldi piacokra van szükségük ahhoz, hogy fenn tudják tartani itthon a gazdasági növekedést, és újabb munkahelyeket teremthessenek. Gondoskodnunk kell arról, hogy az európai vállalkozások tisztességes körülmények között tudjanak versenyezni ezeken a piacokon. Az új stratégia mindenekelőtt ott koordinálja és támogatja a Bizottság, a tagállamok és a vállalkozások munkáját, ahol valóban szükség van rá – közvetlenül a legfontosabb piacainkon.”
Az új piacrajutási stratégia döntő pillanatban született: most, amikor jelentős új kereskedelmi partnerek jönnek létre, és változóban van a kereskedelmi akadályok jellege. A modern kereskedelmi akadályok általában nem vámjellegűek, inkább határok mögötti szabályozások formáját öltik. Ezeket nehezebb felismerni és többnyire bonyolultabb kezelni. Fokozottabb összefogásra van szükség ahhoz, hogy az uniós vállalkozások – mind a kicsik, mind a nagyok – eredményesen versenyezhessenek a világpiacon.
A piacra jutást elősegítő most javasolt társulások célja mind a kis és nagy uniós vállalkozások, mind a tagállamok érdekeinek érvényesítése. Az új stratégia legfontosabb elemei többek között a következők:
- Szorosabb és aktívabb együttműködés az Európai Bizottság, a tagállamok és az üzleti vállalkozások között. Ez magában foglalja olyan, piacra jutást segítő munkacsoportok létrehozását a helyszínen, az Unión kívüli országokban, melyek feladata egyrészt a kialakulóban lévő kereskedelmi akadályok idejekorán való felismerése, másrészt a meglévő kereskedelmi akadályok megszüntetése.
- A források jobb elosztása bizonyos célpiacok, fontos ágazatok és kérdéskörök (például a szellemi tulajdonjogok) kiválasztása révén.
- A tárgyalások – mindenekelőtt a dohai forduló és az uniós szabadkereskedelmi megállapodások új generációja – kínálta lehetőségek jobb kihasználása a nem vámjellegű akadályok leküzdése terén való eredményesebb előrelépés érdekében.
- A globális és a kétoldalú kereskedelmi szabályok határozottabb érvényesítése intézményi vitarendezés útján, valamint a kereskedelmi akadályokra vonatkozó európai jogi eszközök segítségével.
- Hatékonyabb és átláthatóbb szolgáltatások üzleti vállalkozások számára, többek között az esetek rendszeresebb regisztrálása és nyomon követése, valamint a piacra jutásról tájékoztató adatbázis javítása.
Háttér
Az EU eredeti, 1996-os piacrajutási stratégiájának célja a többoldalú és a kétoldalú kereskedelmi megállapodások érvényesítése és harmadik országbeli piacok megnyitása volt. Ennek a stratégiának két alapvető eleme volt: az egyik a piacrajutási feltételekkel kapcsolatos információk szolgáltatása uniós üzleti vállalkozások számára valamennyi releváns uniós érdekelt fél bevonásával, a másik pedig az akadályok megszüntetéséhez szükséges módszer kidolgozása.
2006-ban, egy évtizeddel később a Bizottság „Globális Európa: Nemzetközi versenyképesség” című közleményében az átfogó kereskedelempolitikai reform keretében az Unió piacrajutási stratégiájának megújítására szólított fel.
A „Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében” a következő honlapról tölthető le: http://ec.europa.eu/…index_en.htm
Vámokkal és kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos további információkat az európai exportőrök a Bizottság piacra jutásról tájékoztató adatbázisában találhatnak.
