Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot folyatott a köz- és gyógyfürdőkben a vízforgató berendezések kötelező kiépítésével kapcsolatban.
Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet: az Európai Unió jogrendjében a medencés fürdők egészségügyi és biztonsági követelményei közvetlenül nem szerepelnek, így minden tagállam saját szabályozásában rendelkezik ezekről a kérdésekről. A vízforgatók kiépítésére vonatkozó kötelezettséget kormányrendelet tartalmazza.
A kormányrendeletben a kötelezettség teljesítésére kitűzött – többször módosított – határidő 2006. december 31-én lejárt, azonban számos kisebb, kisköltségvetésű közfürdő az előírásoknak nem tudott eleget tenni, ezért ezeket a bezárás fenyegeti. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a kisfürdők bezárásával sok, gyógyulásra váró állampolgárnak közvetlen veszélybe kerülhet a lehető legmagasabb szintű egészséghez fűződő alkotmányos joga, hiszen több mozgásszervi betegségben szenvedő személynek az úszás – orvosi javaslatra is – az egyetlen mozgási lehetőség. Az ő számukra egészségük súlyos hanyatlásával járhat, ha a lakóhelyük közelében elérhető kicsi, de egyetlen közfürdőt bezárják.
A szűkös bevételekkel gazdálkodó, kis nyereséggel vagy anélkül működő fürdőknek nincsenek forrásaik arra, hogy a drága berendezéseket kiépítsék, még akkor sem, ha a beruházás egy részének fedezetéül szolgáló összeg pályázati úton elérhető volt. Az intézkedés ellentétes lehet az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jog érvényesülésével is, mivel járvány-megelőzési célokra hivatkozva az érintettek hozzájárulása és akarata ellenére szándékozik biztosítani magas szintű egészséghez való joguk érvényre jutását.
Ezért a biztos megfontolásra ajánlotta, hogy a megfelelő egészségvédelem biztosítható azzal is, ha a vízforgató berendezés nélkül üzemelő fürdők bejáratánál erre a tényre, illetve az esetleges veszélyekre felhívják a látogatók figyelmét, akik maguk dönthetik el, hogy e körülmény mellett is igénybe kívánják-e venni a fürdő szolgáltatásait. A minisztertől és az országos tisztifőorvostól kapott válaszok alapján azonban az ombudsman változtatott álláspontján. Elismerte, hogy noha a drága berendezések kiépítésére vonatkozó kötelezettség sértheti a fürdőket üzemeltetők gazdasági érdekeit, azonban a töltő-ürítő rendszerű medencék vizének lényegesen rosszabbak a bakteriológiai mutatói.
A vízforgató rendszerek alkalmazásával a közegészségügyi biztonság mellett olyan vízgazdálkodás érhető el, amely a természetes vízkészleteknek a jövő nemzedékek számára történő megőrzését is szolgálja. A fürdőbezárással okozott érdeksérelem szükséges, és arányban áll az intézkedés által védeni szándékozott közegészségügyi érdekekkel, valamint a jövő generációi számára az egészséges környezet megtartásának követelményeivel.
