A Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta eltelt három hónap meglehetősen kevés tapasztalatszerzésre adott lehetőséget. Annyi azonban biztosan állítható: a magyar szabályozás a közösségi jog által előírt feltételek keretei közt elégíti ki a gazdaság igényeit és biztosítja a magyar munkaerőpiac, a munkavállalók érdekeinek védelmét.
Magyarország ütemezett módon nyitotta meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt. Azokban a szakmákban, ahol a magyar munkaerőpiac pótlólagos munkaerőt igényel, 1458 esetben kaptak automatikusan munkavállalási engedélyt a nálunk dolgozni kívánó román, illetve bolgár állampolgárok. Ezen felül az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2007. első negyedévében a két új tagország munkavállalói számára 3457 munkavállalási engedélyt állítottak ki az általános szabályok szerint a munkaügyi központok. (Ez annyit jelent, hogy az engedélyt a helyi munkaerőpiaci vizsgálat után kapták meg az érintettek.) Ezen kívül 1137 zöldkártya igazolást adtak ki román, illetve bolgár munkavállalók részére. Ez összesen 6052 munkavállalalót érint.
A román állampolgárok foglalkoztatása elsősorban a központi, illetve a dél-alföldi régióban történik. (Bolgár állampolgárok alig kívánnak nálunk dolgozni.)
Az új uniós tagállamok munkavállalóinak foglalkoztatását kormányrendelet szabályozza. Eszerint Magyarország negyedévente felülvizsgálja azon foglalkozások listáját – a szociális partnerek véleményét is figyelembe véve – amelyek esetében automatikusan megkapják az engedélyt az új uniós tagországok munkavállalói. A munkaügyi központok eddigi tapasztalatai azt mutatják, 16 foglalkozással érdemes lenne a listát bővíteni. Ezek közé tartozik az ügynök, a vásári árus, a felszolgáló, a tetőfedő, a bádogos, a tehergépkocsi-vezető.
A minisztérium szerint a bevezetett munkaerőpiaci szabályozás elérte legfontosabb célját: megkönnyítette a munkavállalást ott, ahol a magyar gazdaságnak pótlólagos munkaerőforrásra van szüksége és megakadályozta a munkaerő-felesleg kialakulását.
