Az Alkotmánybíróság 2007. április 16-án döntést hozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény korábbi rendelkezésein alapuló, úgynevezett Sulinet-kedvezmény kérdéskörében.
A kedvezmény érvényesítésének egyes kérdéseiről az APEH illetékes főosztályai tájékoztatót tettek közzé az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 2. számában. A tájékoztató rögzítette, hogy az adókedvezmény érvényesítésére csak „az a magánszemély jogosult, aki a családjogi jogszabályok alapján a gyermek szülőjének (apjának, anyjának) tekinthető. A vér szerinti apán és anyán kívül csak a gyermeket örökbe fogadó szülő sorolható ide. Az utóbbi esetben az örökbe fogadó szülő házastársa csak akkor lehet jogosult, ha ő maga is örökbefogadó.” Ez az értelmezés kizárta azt, hogy nevelt gyermek után igénybe vehessék a kedvezményt.
Mivel a tájékoztató sem jogszabálynak, sem állami irányítás egyéb jogi eszközének nem tekinthető, az Alkotmánybíróság a tájékoztató rendelkezéseinek érdemi vizsgálatát nem végezte el, ugyanakkor a formai jellemzők megvizsgálása alapján határozatában – állandó gyakorlatának megfelelően – megállapította, hogy annak kiadása alkotmányellenes volt, ahhoz joghatás nem fűződik, a jogalanyokra nézve semmilyen kötelező ereje nincsen.
A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
