A posztszovjet térségből eddig Oroszország és Ukrajna rendezte “schengeni” ügyeit, a következő Moldova és Fehéroroszország lehet. A térségben gazdaságilag érdekelt Magyarország a vízum könnyítése érdekében legfeljebb lobbizhat: a döntés Brüsszelben születik.
A légi forgalomban várhatóan már a nyáron, a földi határokon pedig a 2008. január elsejétől a schengeni szabályok vonatkoznak Magyarországra. Az unión belüli határok eltörlése kétségkívül könnyebbséget jelent, azonban számos, elsősorban a volt Szovjetunió területén kereskedő magyar társaságnak és vállalkozónak többletköltségeket és kellemetlenséget jelent.
Az adminisztrációs nehézségeken túl az egyszeri vízum költsége az eddigi 35-ről hatvan euróra emelkedik. (A drasztikus áremelést az unióban azzal magyarázzák, hogy sokba kerül a schengeni határok kiépítése.)
Oroszországgal és Ukrajnával viszonylag gyorsan egyezségre jutott az unió – alig leplezett német nyomásra. Az Európai Unió és Oroszország közötti új egyezmény kölcsönösen egyszerűsíti a vízumkiadást az üzletembereknek, újságíróknak, tudósoknak, diákoknak és a sportolóknak. Ugyanez vonatkozik az orosz állampolgárok közeli rokonaira is. A vízum egységesen 35 euróba kerül majd, sürgősség esetén a duplájába. Ingyen kapják a már említett rokonok, a diákok, a kulturális és egyéb hivatalos delegációk tagjai. A diplomaták eddig is vízummentesen utaztak. Hasonló egyezmény született Kijevvel is – a magyarok továbbra is szabadon utazhatnak Ukrajnába.
A magyar diplomácia tavaly Luxemburgban is ellenezte a vízum összegének emelését. A svédek és a görögök mellett Budapest lobbizik most is a különmegállapodások mellett. A magyarázat nem túl bonyolult: gazdasági érdek. Három országban, Fehéroroszországban, Moldovában és Kazahsztánban a hazai vállalkozók ott vannak, s még inkább ott akarnak lenni. “Ez üzlet, Gyurcsányék értik, néha benne is vannak” – mondta a Magyar Hírlapnak egy élelmiszer-ipari lánc vezetője.
“Moldovával napirenden van Brüsszelben az egyezmény megkötése” – mondta lapunknak Szabó Endre, a Külügyminisztérium schengeni ügyekkel foglalkozó osztályvezetője. A döntés ugyanis az Európai Unió székhelyén születik, különalkura nincs mód. Marad a már említett lobbizás.
A fehéroroszoknak a 35-ről hatvan euróra emelkedő schengeni vízum elviselhetetlen terhet jelent, és megbéníthatja a gyorsan fejlődő turizmust, a diákcsere- és humanitárius programokat. Az egyszeri vízum árának drasztikus emelése az üzleti kapcsolatokra is negatív hatást gyakorolhat, a fehérorosz vállalkozókat piacváltásra késztetheti – írja az Európai Unió tagállamaihoz intézett levelében a helyi iparszövetség elnöke. Vlagyimir Karjagin szerint az uniós többletbevétel nem fogja ellensúlyozni a gazdasági kapcsolatok visszaesése miatti veszteségeket. A fehérorosz kormány elsősorban a kölcsönös gazdasági kapcsolatokban leginkább érdekelt balti és visegrádi országoknál lobbizik. A téma felvetődött a múlt heti budapesti konzuli egyeztetésen is. Budapest önállóan semmit sem tehet, a vízumügy uniós hatáskörbe tartozik.
A jelek szerint azonban Brüsszel is megértőbb a korábbinál. Március közepén Minszkben járt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet fehérorosz munkacsoportjának vezetője. Uta Zapf szerint az unió nem érdekelt Fehéroroszország elszigetelésében, s kész a párbeszédre a vízum ügyében is.
