A körbetartozások mérséklése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt a kormány. A legfontosabb cél, hogy védelmet kapjanak a vállalkozói láncolatban hátrébb lévő magyar kis- és középvállalkozások is, és biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fővállalkozótól.
A körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhető. Ennek csaknem fele az építőiparban halmozódott fel.
A kormány elkötelezett a körbetartozások mértékének mérséklésében, amely összetett, több területet felölelő szabályozás kialakítását igényli. Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött úgy, hogy a körbetartozás jelenségének orvoslására komplex vizsgálatot, szakmai és társadalmi egyeztetést kell elvégezni.
A munkára egy olyan munkacsoport jött létre, amelyben 8 minisztérium és 12 szakmai szervezet fejtett ki intenzív munkát. Ennek eredményeként született meg a jelenség visszaszorítását szolgáló javaslatcsomag.
Az előterjesztés több törvény – a csődeljárásról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv – módosítására tesz javaslatot, valamint olyan, hosszabb távon kidolgozásra kerülő elképzeléseket is tartalmaz, melyek kedvező hatással lehetnek a körbetartozások visszaszorítására.
A javaslatcsomag a csődtörvény tervezett módosításával lehetővé tenné, hogy a fizetési határidőt követő 15 nap elteltével – ha az adós nem vitatja, de nem is egyenlíti ki tartozását az adóssal szemben – megindítható legyen a felszámolási eljárás, ha a például a hitelező írásbeli felszólítására sem egyenlíti ki tartozását adósa.
A közbeszerzési törvény módosításának több javaslata is a vállalkozók kiszolgáltatottságát csökkenti, többek között az, hogy közbeszerzési eljárást csak úgy lehetne megindítani, ha az ajánlatkérő tájékoztatást ad arról, hogy rendelkezésére áll az ellenszolgáltatás fedezete.
A vállalkozások helyzetét javítja az is, ha időben hozzájutnak a szükséges információkhoz, ezért közzé kellene tenni például a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között megkötött szerződés tartalmát, valamint azt is, hogy a fővállalkozó kifizette valamelyik alvállalkozóját, vagy esetleg megtagadta a fizetés teljesítését.
A Polgári Törvénykönyv módosításával az építési vállalkozók számára biztosítana hatékony eszközt a törvényes jelzálog. E biztosíték a jelzálogjognak az építési-szerelési szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanra történő bejegyzésével jönne létre, és a tervezet szerint két előfeltétele volna: a megrendelő és a vállalkozó között létrejött vállalkozási szerződés és a vállalkozó bejegyzési kérelme.
