AB döntés a hét népszavazási kérdésről

Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése január 29-én kezdte tárgyalni a Fidesz és a KDNP nép­szavazási kezdemé­nyezé­seit érintő OVB határozatok elleni kifogásokat. A határozatokat március 8-án Bihari Mihály, a testület elnöke ismertette.

Az Ab hatá­rozatai a hétből öt kérdésben véglegesen eldöntötték az aláírásgyűjtő ív hitelesítésé­nek sorsát: három kérdés tekintetében az Ab helybenhagyta az OVB hitelesítő ha­tározatát, így ezekben (a gyógyszerek kizárólag patikán belüli árusítása, a kór­házak állami és ön­kormányzati kézben maradása, valamint a családi gaz­dálkodók termő­föld-elővásár­lási joga) megindulhat az aláírásgyűjtés. Két kérdés tekintetében az Ab az OVB hi­telesítést megtagadó határozatát hagyta helyben, ezekben a kérdésekben (a kor­mány tagjainak speciális felelőssége, illetve a nyugdíjasok munkavállalása) nem tart­ható népszavazás. Két kérdés vonatkozásában az Ab új eljárásra utasította az OVB-t: a képzési hozzájárulással kapcsolatos OVB határozatot tartalmi okok miatt semmi­sí­tette meg, míg a vizitdíj kérdésében formai okok miatt kell az OVB-nek új döntést hoznia.

1.) Négyszer tárgyalta (február 6., február 13., február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 566/2006. (XI. 20.) OVB határo­zata elleni kifogást. Az OVB az aláírásgyűjtő ív minta­példányának hitele­sítését meg­tagadta. A határozatot a Fidesz és a KDNP támadta meg. Az íven a követ­kező kér­dés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmá­nyo­kat folytató hallga­tók­nak ne kelljen képzési hozzá­járulást fizetniük?”
Az Ab nem osztotta az OVB azon indokolását, hogy a kérdés a kormányprogra­mot közvetlenül érinti, valamint, hogy a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irá­nyul amiatt, mert nem határozza meg, hogy az eredményes népszavazáson hozott döntés mennyi ideig köti a jogalkotót.
Az Ab határozata: az OVB-t tartalmi okok miatt új eljárásra utasította.

2.) Háromszor tárgyalt (február 6., február 27., március 5.) az Ab a vizitdíjról. A Fidesz és a KDNP kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság 568/2006. (XI. 21.) OVB határo­zata ellen. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitele­sítését megtagadta. Az íven a követ­kező kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogá­szati ellátá­sért, és a járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?” Az Ab megállapította, hogy az OVB határozata formai okokból nem felel meg az alkotmányi és törvényi követelményeknek. Az OVB amiatt tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés közvetlenül érinti a költ­ségvetést, és ez ellentéte az Alkotmány ún. „tiltott népszavazási tárgyköröket” meg­állapító 28/C. § (5) bekezdésének a) pontjával. Az Ab azonban rámutatott arra, hogy az OVB határozatának elfogadásakor még nem volt olyan hatályos költségvetési tör­vény, amely a vizitdíjat, mint bevételi forrást tartalmazta, így az akkori jogi helyzet szerint a költségvetés érintettségét nem állapíthatta volna meg az OVB.
Az Ab határozata: az OVB-t formai okok miatt új eljárásra utasította.

3.) Kétszer tűzte napirendre (február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 572/2006. (XI. 20.) OVB határo­zata elleni kifogást. Az OVB az aláírásgyűjtő ív minta­példányának hitele­sítését meg­tagadta. A határo­zatot a Fidesz és a KDNP támadta meg. Az íven a követ­kező kér­dés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Ország­gyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a mi­niszterelnök és a Kor­mány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségve­tési hiány túllépéséért?” Az Ab megállapította, hogy a népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg a népszavazási törvény 13. § (1) bekezdésben megfogalmazott egyértelműségi követelménynek.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát.
A kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

4.) Kétszer tárgyalta (február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizott­ság 569/2006. (XI. 21.) OVB határo­zatát, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív minta­példányát. A hatá­roza­tot több ma­gánszemély támadta meg. Az íven a követ­kező kér­dés szerepel: „Egyetért-e Ön az­zal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszer­tárban lehessen árusí­tani?” Az Ab elutasította azokat az álláspontokat, melyek sze­rint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, burkolt alkotmány­módosításra irányul, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, illetve, hogy az eredményes népszavazás szükségképpen nemzetközi szerződés módosítását vonná maga után.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az alá­írásgyűjtő ívet.

5.) Kétszer szerepelt (január 29., február 20.) a napirenden az Országos Választási Bizottság 567/2006. (XI. 20.) OVB határo­zata elleni kifogás. Az OVB az aláírásgyűjtő ív minta­példányát hite­lesítette. A határozatot több ma­gánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egés­zségügyi köz­szolgál­tató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdon­ban?” Az Ab nem osztotta azokat az indítványozói álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, valamint, hogy burkolt alkotmánymódosításra irányul.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az alá­írásgyűjtő ívet.

6.) Kétszer tárgyalta (február 6., február 13.) az Ab a nyugdíjasok munkavállalását érintő népszava­zási kérdésről. A Fidesz és a KDNP kifogást nyújtott be az Országos Választási Bi­zottság 570/2006. (X. 21.) OVB határozata elleni is, amely megtagadta az aláírás­gyűjtő ív mintapéldá­nyának hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatá­lyos törvényi ren­delkezések sze­rint vállalhassanak munkát?” Az Ab megállapította, hogy a népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg a népszavazási törvény 13. § (1) bekezdésben megfogalmazott egyértelműségi követelménynek.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát.
A kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

7.) Háromszor került napirendre (február 6., február 13., február 20.) az Országos Választási Bizottság 571/2006. (XI. 21.) OVB határozata, amely hitelesítette az alá­írásgyűjtő ív mintapéldányát. A hatá­rozatot két ma­gánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálko­dót első helyen illesse meg elő­vásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?” Az Ab elutasította azokat az álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem fe­lel meg az egyértelműség követelményének, ellentétes az Alkotmány több rendelke­zésével, valamint, hogy burkolt alkotmánymódosításra irányul.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az alá­írásgyűjtő ívet.

A kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíróság döntése után sem, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, hogy lesz-e róla népszavazás.

Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alkotmánybíróság a népszavazásra alkalmasnak talált, az Országos Választási Bizottság által hitelesített íveken meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést; azokban a témákban pedig, amelyekben az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította, a kérdések jogszerűségét e testületnek kell újra megvizsgálnia.

A kormány minden esetben betartja a demokrácia írott és íratlan szabályait: a jogszabályoknak megfelelően biztosítani fogja a népszavazás lebonyolításának feltételeit, ha a népszavazásra javasolt kérdések jogszerűnek bizonyulnak, és ha azokat a választópolgárok megfelelő számú aláírással támogatják.