Kudarccal végződött az EU évek óta tartó harca a „méregpirulák”, és az ellenséges felvásárlások elleni egyéb akadályok megszüntetésére – közli mai jelentésében a Bizottság.
Nagyszámú ország mutatott erős ellenállást a fúziós akadályok eltörlése iránt – állapítja meg egyebek között az a bizottsági jelentés, mely az uniós fúziós irányelv hatásait elemzi, és amelyet előzetesen a Financial Times ismertetett. A tanulmány szerint egy sor tagállam kihasználta a jogszabály kiskapuit annak érdekében, hogy a fúziós védelmi eszközöket ugyanolyan széles körben alkalmazhassák, mint korábban.
A kormányok legtöbbjét nem nagyon hatotta meg a Bizottság azon kijelentése, hogy a felvásárlások hasznosak a vállalatok, a beruházók, és végeredményben a teljes európai gazdaság számára. Az uniós fúziós direktívát, melyet 14 évi vita után 2004-ben fogadtak el, eredetileg arra találták ki, hogy megnehezítsék a cégeknek a méregpirulák és egyéb hasonló eszközök alkalmazását.
Az olyan államok erős ellenállása, mint Németország és Svédország, s végül az Európai Parlament álláspontja is azonban oda vezetett, hogy az eredeti tervezetet alaposan felvizezték. Így a tagállamok kibújhattak olyan kulcsfontosságú intézkedések alól, amelyek arra kényszerítenék a cégeket, hogy megszerezzék a részvényesek jóváhagyását a méregpirulák alkalmazására. (A bizottsági jelentés szerint például Málta az egyetlen tagállam, mely törvényeit ennek megfelelően alakítja majd át.)
A dokumentum kilátásba helyezi azt is, hogy az irányelvet a tervezettnél hamarabb vethetik felülvizsgálat alá. Ez 2011-ben lenne esedékes, de a jelentés szerint „az értékelés fényében” erre hamarabb is sor kerülhet.
