Tagállamonként változnak a rádiófrekvencia-kiosztás szabályai, ez pedig akadályozza az egységes piac létrejöttét. Eközben az új technológiáknak köszönhetően több száz megahertznyi frekvencia szabadul fel, ami új lehetőségeket teremt. A képviselők uniós szintű technológiai harmonizációt szeretnének.
Az Európai Bizottság uniós frekvenciapolitikáról szóló 2005-ös közleményei kapcsán fogadta el szerdán az EP Fiona Hall (liberális, brit) jelentését.
A szöveg emlékeztet: „az elmúlt években Európában fokozott technológiai fejlődés ment végbe, amelynek keretében a rézvezetékes hálózatokat optikai üvegszálas hálózatok váltották fel, és egyre elterjedtebbé vált a vezeték nélküli távközlés és a multimédiás platformok alkalmazása”.
A képviselők szerint „a rádiófrekvencia elsődleges fontosságú számos különböző szolgáltatás biztosításához”, ugyanakkor „a frekvenciahiány akadályozza új szolgáltatások beindítását”. A jelentés szerint „a wifi sikere bebizonyította, hogy most már hatékonyabban lehet használni az engedélyezés nélküli sávokat, mint korábban”.
Az EP úgy véli, „az analógról a digitális technológiára való áttéréssel több száz megahertz frekvencia szabadul fel, ezzel lehetőséget nyújtva a rádiófrekvenciás spektrumok újrafelosztására és új lehetőségeket teremtve a piac növekedéséhez”.
A jelentés „megállapítja, hogy az EU-ban tagállamonként változik az a rendszer, amely alapján a frekvenciákat kiosztják az érdekelt feleknek, és ezek az eltérések további késedelmeket és költségeket okozhatnak”. Az EP ezért úgy véli, hogy „az EU-nak hatékony és rugalmasan reagáló iránymutatásokra lesz szüksége a közös döntéshozatali mechanizmusokra vonatkozóan, továbbá szükség lesz egy európai nyilvántartásra”.
A képviselők „egyetértenek a Bizottsággal abban, hogy a frekvenciatöbblet egy részét az európai szintű műszaki harmonizáció céljára kell kijelölni”.
A jelentés javasolja, „hogy a technológiai harmonizáció megvalósítása érdekében közös műszaki és szabályozási minimumfeltételek kerüljenek kidolgozásra a különböző technológiák egymás mellett működése és az interferencia elkerülése érdekében, miközben különös figyelmet kell fordítani a már kiosztott frekvenciasávok használatát érintő kedvezőtlen hatások elkerülésére és a határokon átnyúló problémák rendezésére”.
Az EP „meg van győződve arról, hogy a jövőben még összetettebb szolgáltatási csomagokat fognak kínálni, mint a jelenleg már létező, telefont, internet- és televíziós hozzáférést kínáló hármas ajánlat (triple-play), valamint hogy így az elektronikus kommunikáció területén a különböző termékek és szolgáltatások közötti különbségek a jövőben még inkább elmosódnak”.
A jelentés végül „megállapítja, hogy a frekvenciakiosztás és -üzemeltetés szabályozása tagállamonként nagyon eltérő, és ezek a különbségek súlyos akadályt jelentenek a jól működő egységes piac kialakítása tekintetében”.
Barsiné: frekvenciakereskedelem monopóliumok nélkül
A jelentés parlamenti vitában a Néppárt vezérszónokaként szólalt fel Barsiné Pataky Etelka. A képviselőnő szerint „a technikai innováció kézzelfogható, új lehetőséget nyit meg Európa számára. A digitális technológiára való áttérés az eddig szűkösen rendelkezésre álló frekvencia területén többletet eredményez. Helyénvaló tehát és szükséges, hogy a többlet egy részét további, új technológiák használhassák, ezzel is dinamikus teret nyitva az európai információs és kommunikációs ipar számára.”
„A Néppártnak az a véleménye, hogy a spektrumkereskedelmet magát, ennek irányadó feltételeit hamarosan egyértelművé kell tenni. Ügyelni kell arra, hogy ne lehessen frekvenciát felhalmozni, és ne alakuljanak ki monopóliumok” – fogalmazott Barsiné. A szabályozásnál a kulturális és nyelvi sokszínűség érdekében figyelembe kell venni a társadalmi, kulturális és politikai megfontolásokat is – mondta a politikus.
