2012 után nem növekedhet a tagállamokban keletkezett hulladék mennyisége, 2010-re pedig „öko-terméktervezési politikát” kell kialakítani – áll az EP által – egyelőre csak első olvasatban – kedden elfogadott hulladékgazdálkodási irányelvben. Egy másik, nem kötelező érvényű jelentés szerint a képviselők 2020-tól az összes újrafelhasználható anyag hulladéklerakókba történő helyezését betiltanák.
Európában évente fejenként mintegy 500 kilogrammnyi hulladék keletkezik. Ennek azonban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét termelése pedig gyorsabban nő, mint a gazdaság.
Caroline Jackson (néppárti, brit) a felelőse annak az együttdöntési eljárásban tárgyalt jelentésnek, amely az 1975-ös hulladék-keretirányelv felülvizsgálatát célozza. Az új irányelv magába olvasztja a veszélyes hulladékokról és az olajhulladékról szóló, meglévő jogszabályokat is. A szöveget az EP első olvasatban kedden, 651-19-16 arányban fogadta el.
A jelentés szerint „a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az átlagos évi hulladéktermelésük 2012-re történő stabilizálására”. Ezért „2008-ra létre kell hozni egy olyan mutatókat tartalmazó listát, amely lehetővé teszi a hulladék-keletkezés megelőzési programjaik haladásának értékelését” – vélik a képviselők.
Szelektív szemétgyűjtés, visszavételi kötelezettség
A parlament sürgeti az öko-terméktervezési politika kidolgozását 2010-ig, a tartós, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékekre összpontosítva, valamint „egy olyan cselekvési terv létrehozását, amelyek főként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltoztatására irányulnak”.
„A termelői felelősséget meg kell erősíteni – ennek érdekében a termékek piacra kerülésével összefüggésben keletkezett hulladékért a termelők, illetve az importőrök vállaljanak felelősséget” – szólít fel a parlament. Ezt többek között úgy képzelik el a képviselők, hogy bevezetnék a termelőket és importőröket terhelő visszavételi kötelezettséget, valamint megkövetelnék a termelőktől, hogy olyan anyagokat és terméktervezést alkalmazzanak, amely segít a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésében – például a szelektív gyűjtés, a visszavétel feltételeinek megteremtésével.
A szennyező fizet és a közelség elve
Az EP által elfogadott módosítás szerint „a »szennyező fizet« elvvel összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit:
- az összegyűjtött hulladék, vagy gyűjtő vagy vállalkozás által összegyűjtött vagy kezelt hulladék birtokosának, és/vagy
- a korábbi birtokosoknak, és/vagy
- azon termék, amelyből a hulladék származik, gyártójának
kell viselnie”.
Egy másik módosítás szerint bekerülne az irányelvbe a közelség elve is. Eszerint „a Közösségen belül a hulladékot a környezetvédelmileg általában legeredményesebb módon kezelik. Az ártalmatlanításra szánt hulladékot a legközelebb fekvő létesítmények egyikében kezelik a legmegfelelőbb módszerekkel és technológiákkal a környezet és a közegészség magas szintű védelme érdekében”.
Újrafeldolgozási stratégia
Johannes Blokland (független, holland) saját kezdeményezésű jelentésében a hulladékok újrafeldolgozására irányuló stratégiát elemzi. Ezt a dokumentumot szintén kedden fogadták el a képviselők, 662-17-3 arányban. A szöveg a hulladékgazdálkodás általános elvei között említ az elővigyázatosságot, a „szennyező fizet” elvet, valamint a hulladéktermelő felelősségének elvét.
A jelentés felszólítja a bizottságot, hogy „vizsgálja felül a hulladékégetésről szóló irányelvet annak érdekében, hogy a hulladékégetésre és a hulladék-együttégetésre vonatkozóan (a kibocsátás és az energiahatékonyság tekintetében) egyenlő környezeti szabványokat határozzon meg”.
A szöveg kiemelten szól a hulladékhierarchia szerepéről, amely az intézkedések sorrendjét állapítja meg. Ezek: a megelőzés, az újrafelhasználás, az anyagok újrafeldolgozása, egyéb hasznosítási műveletek – például energetikai hasznosítás-, és az ártalmatlanítás.
A szemétlerakók alkonya
A parlament kéri, hogy a hulladéklerakókban elhelyezhető hulladék mennyiségét a minimális szintre csökkentsék, és új rendelkezéseket sürget, például „2015-től a papír-, karton-, üveg-, textil-, fa-, műanyag-, fém-, gumi-, parafa-, agyag-, beton-, tégla- és cseréphulladékok lerakásának tilalma, valamint 2020-tól valamennyi újrafeldolgozható hulladék lerakásának tilalmát”.
A jelentés hangsúlyozza a tájékoztatási kampányok szerepét a hulladékpolitika, különösen a megelőzés területén, és felszólítja a bizottságot, terjesszen elő konkrét intézkedéseket az újrafelhasználásra és javításra irányuló tevékenységek előmozdítása érdekében. A képviselők szükségesnek tartják a határokon átnyúló hulladékgazdálkodási problémák terén a jobb európai uniós együttműködést is.
Olajos: kötelező minimumot a szelektív gyűjtésre
A parlamenti plenáris vitán három magyar (néppárti) képviselő szólalt fel. Olajos Péter azt mondta, „Európa szelektív gyűjtés dolgában kettészakadt. A mezőny elején lévőknél – Dánia, Hollandia, Németország – 50 százalék körüli a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék aránya, míg a mezőny végén alig több mint 2 százalék”.
Magyarországon a kommunális hulladék kevesebb, mint 2,5 százalékát hasznosítják újra, ez az unióban az egyik legalacsonyabb arány, az ipari hulladék esetében viszont több mint 70 százalékát, amivel pedig dobogósak vagyunk – tette hozzá Olajos. Ennek szerinte az az oka, hogy míg az ipar számára Magyarországon kötelezővé tették a szelektív hulladékgyűjtést, „a kommunális hulladék szelektív gyűjtését önkéntes alapon, hulladékgyűjtő szigetek kialakításával szerették volna bevezetni”.
Olajos azt mondta, ez jól mutatja, „mennyire fontos, hogy egységes, a tagállamok számára kötelező minimumcélokat határozzunk meg a szelektív gyűjtés területén, mind az ipar, mind a polgárok számára”.
Gyürk: internalizálni kell a hulladéktermelés társadalmi költségeit
Gyürk András utalt arra, hogy „az elmúlt hetekben a magyar rendőrség a hulladékgazdálkodás rendjének többrendbeli megsértése miatt indított eljárást a Németországból illegálisan Magyarországra szállított és ott lerakott nagy mennyiségű hulladék miatt”. „Ez a cselekmény természetesen már ma is jogszabályokba ütközik, de egyben rávilágít a hatékony és átfogó európai szabályozás szükségességére is” – mondta a képviselő.
Gyürk szerint „a hulladékhierarchia mellett figyelembe kell venni az adott hulladék egyes hierarchiaszinten való kezelésének társadalmi költségeit is”, emellett „hangsúlyozni kell a közelség és az önellátóság elvét, mivel a hulladékszállítás, és különösen a veszélyes hulladékok szállításának növekvő mérete jelentős környezeti problémákat okoz”. A képviselő úgy vélte, „bár a technikai előírások, például a határértékek sok esetben elkerülhetetlenek, fokozottabb szerepet lehetne szánni a hulladéktermelés külső, gazdasági költségeit internalizáló díjaknak”.
Becsey: a keletkezés helyén dolgozzák fel a szemetet
„Óriási mennyiségű szemét és háztartási hulladék érkezik Közép- és Kelet-Európába. Ennek az oka az, hogy Németországból nyilvánvalóan sokkal olcsóbb – akár illegálisan is, néhány korrupciós módszerrel megspékelve – megszabadulni a szeméttől, mint odahaza válogatni és rendkívül bürokratikus módon feldolgozni” – mondta beszédében Becsey Zsolt.
A képviselő szerint azt kell elérni, „hogy a szemetet valóban keletkezésének helyén dolgozzák fel”. Becsey hozzátette, biztosítani kell a szemét nyomon követését, és akár büntetőjogi kategóriákat is be kell vezetni „hogyha nem akar érvényesülni a szennyező fizet elve”.
A képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy „nekünk mint áldozatoknak kelljen azt bizonyítani, hogy honnan származik a szemét, nekünk kelljen viselni a megsemmisítés árát”.
