Az Egyesült Államok főügyésze az Egyesült Államok alkotmányának sajátos értelmezésével borzolja a kedélyeket.
Alberto Gonzales főügyész a szenátus igazságügyi bizottságának január közepén tartott ülésén kijelentette, hogy az ún. “habeas corpus” az alkotmány szerint nem illet meg mindenkit, hiszen a törvényszöveg annak korlátozását tiltja és nem azt mondja ki, hogy ennek a szabadságnak minden amerikai állampolgár alanya lenne. (Az angolszász jogrendszerekben a habeas corpus szabály védi az állampolgárokat a hatóságok túlkapásaitól, például ebből vezethetők le azok a nálunk alapjogként ismert rendelkezések, miszerint személyi szabadságától senkit nem lehet jogellenesen megfosztani és mindenkinek joga van a méltányos bírói eljáráshoz.)
A főügyész nyakatekert érveit sokan megdöbbenten hallgatták és félnek attól, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében Gonzales a bírósági eljárások során élvezett alapvető emberi jogoktól fogja megfosztani az állampolgárokat.
Arról nem is beszélve, hogy az amerikai alkotmány sajátos szövegezése sok esetben nem “megad” bizonyos jogokat, hanem tiltja azok korlátozását, így szabályozza például a szólásszabadsághoz és véleménynyilvánításhoz való jogot is. A Gonzales jogértelmezésén alapuló gyakorlat elharapódzása tehát gyakorlatilag az egész amerikai alkotmányos rendszert aláásná – abban az országban, ahol a közbeszéd egyik legfontosabb hivatkozási alapja maga az alapvető jogokat biztosító dokumentum.
A főügyész egyébként egy új törvénytervezet kapcsán fejtette ki ezt a sajátos véleményét. A büntetőeljárásban bevezetendő új szabályok szerint ugyanis a katonai bíróság nemzetbiztonsági okokra hivatkozva részben vagy teljes egészében kizárhatná a nyilvánosságot, de magát a vádlottat is a tárgyalásokról, illetve bevezetné a “titkos bizonyítékok” fogalmát, melyek szerint a bíróság a vádlott előtt nem ismert forrásokból származó értesülések alapján dönthet.
