Az internetes kreatív tartalmak mennyisége több mint négyszeresére nő, áll egy bizottsági tanulmány előrejelzésében.
Az internetes tartalmakból származó bevétel Európában 2010-re eléri a 8,3 milliárd eurót, ami öt év alatt 400 %-os növekedésnek felel meg, áll az Európai Bizottság egyik új tanulmányában. A tartalmak a legfejlettebb ágazatok összbevételének jelentős részét teszik majd ki: a zeneiparban a teljes bevétel 20 %-a, míg a videojátékok esetében 33 %-a származik a jövőben ebből a forrásból. A tanulmány szerint a szélessáv elterjedésének, a fejlett mobilhálózatok kiépítésének és a digitális szolgáltatások széles körű alkalmazásának köszönhetően az internetes tartalmak tömegesen terjeszthetővé válnak, ami egyedülálló lehetőséget teremt Európa számára.
„A régóta várt digitális konvergencia gazdasági ténnyé válik, és nagyszerű lehetőségeket teremt az európai fogyasztók, tartalomszolgáltatók és a technológiával foglalkozó iparágak számára”, mondta Viviane Reding, az informatikáért, a társadalomért és a médiáért felelős biztos. „A lehetőségek kiaknázásához új szempontok alapján kell áttekintenünk egyes műszaki és jogi kérdéseket annak érdekében, hogy korszerűbb és a belső piacra koncentráló hozzáállásunk révén fokozzuk az európai tartalmak értékét. A 2007 második félévére vonatkozó „Internetes tartalmak az európai egységes piacon” című csomagon jelenleg dolgozom, ehhez a munkához a ma bemutatott tanulmány rendkívül hasznosnak bizonyul majd.”
Az „Interaktív tartalmak és konvergencia hatása az információs társadalomra” című új tanulmány a kreatív internetes tartalmak kialakuló piacában rejlő lehetőséget mérte fel. A tanulmány szerint ugyan a piac folyamatosan növekszik, a gyorsabb piacbővülés érdekében Európában át kell tekinteni egyes műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket – különös tekintettel a szellemi tulajdonjog és az interoperabilitás területére. A tanulmány megállapítja, hogy az interaktív vezetékes szélessávú szolgáltatások terén Európa az Egyesült Államok, míg a mobilszolgáltatások terén Japán és Korea nyomában jár.
Széles körű konzultációt követően a tanulmány 36, az internetes tartalmak fejlesztésének útjában álló akadályt nevezett meg, és 2010-ig értékelte azok piaci hatását.
Jelenleg a legnyilvánvalóbb akadályt a kapcsolat jelenti. Bár a szélessávú csatlakozás gyorsan terjed, és a fogyasztók lelkesen fogadják a technológiát, mégis félő, hogy az EU-tagállamok közötti különbségek továbbra is jelentősek maradnak. A mobilszolgáltatások útjában a 3G lassú európai befogadása, illetve az adattovábbítási díjak időnként zavaros meghatározása és szerkezete áll.
Számos piaci szereplő még nem alkalmazkodott a nemzeti határokon és a hagyományosan különálló ágazatokon átnyúló, új terjesztési technológiákhoz. Ez pedig továbbra is jelentős mértékben gátolja a tartalmak internetes fejlesztését. Találhatunk példát azonban az internetes tartalmakat kiaknázó, innovatív és együttműködésen alapuló megoldásokra is.
A kalózkodás elszippantja a potenciális bevételt, és távol tartja a médiavállalatokat attól, hogy tartalmaikat az interneten tegyék elérhetővé. A biztonságos és fenntartható digitális terjesztés bevezetéséhez hatékony digitális jogkezelési (DRM) rendszerekre van szükség. A DRM rendszerek interoperabilitásának vagy szabványosításának hiánya azonban hosszú távon akadályozhatja a digitális tartalomszolgáltatások és az azok vételére alkalmas készülékek megjelenését.
Az új tartalomszolgáltatások fogyasztói elfogadása, a speciális szakértelem hiánya a médiavállalatoknál, vagy a tartalmak digitalizálásának költsége is jelentős mértékben befolyásolja a piacot.
Míg egyes problémákkal világszerte szembe kell nézni, más kérdések az európai piaci és jogi keretekből adódnak. Ezek az akadályok jelentősen lassíthatják a növekedést és csökkenthetik a versenyképességet. A piac éretté válása folyamán kialakuló üzleti gyakorlat ugyan eltávolítja az akadályok egy részét, azonban a fogyasztók, a tartalomszolgáltatók és a hardveriparág jogi biztonságának megteremtéséhez iparági intézkedésekre és uniós jogszabályokra van szükség.
A tanulmány fontos forrásul szolgál majd a 2007 második félévében nyilvánosságra hozandó „Internetes tartalmak az európai egységes piacon” csomagra vonatkozó bizottsági javaslatok számára. Az „Internetes tartalmak az egységes piacon” témájú nyilvános konzultációs kérdőíveken (2006. július 28 – október 13.) és a 2006. október 11-én lezajlott nyilvános meghallgatáson 175 írásos hozzászólás született, amelyeket a jelenleg zajló elemzést követően a javaslatok elkészítése során is figyelembe vesznek majd. Több mint 160 hozzászólás az Interneten keresztül érkezett be.
