Egyelőre lekerült a napirendről a külföldre mentett adózatlan jövedelmek amnesztiája. Az illetékes szaktárcák szerint az alkotmánnyal nem összeegyeztethető az adóelkerülőkkel való kivételezés.
Az Új egyensúly programban még tavaly vetette fel a kormány, hogy a külföldre mentett – ezermilliárd forintra becsült – vagyont kedvezményes adókulccsal kell hazacsábítani. A nyári adócsomagból azonban kimaradt az adóamnesztia, ezt azzal indokolták, hogy a pénzmosással kapcsolatos aggodalmak miatt át kell dolgozni az elképzeléseket.
Az azóta folytatott hosszas egyeztetések eredménye az lett, hogy a Pénzügyminisztérium végül elfogadta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) álláspontját, mely szerint alkotmányosan nem oldható meg az adóamnesztia – mondta Pichler Ferenc, a PM szóvivője. Az IRM szerint ugyanis az alaptörvénybe ütközne, ha a többi adófizetővel szemben kivételeznének azokkal, akik adózatlanul külföldre vitték a jövedelmüket.
Az eredeti elképzelés szerint a magánszemélyek és a vállalkozások a külföldön tartott vagyonukat egyszeri, tízszázalékos adó megfizetése mellett utalhatták volna haza. A kormány ötven-százmilliárd forint közötti vagyon hazautalásával számolt, ez öt-tízmilliárd bevételt hozott volna a költségvetésnek.
Az APEH által az idei évre tervezett tízezer vagyonosodási vizsgálat ugyanakkor újabb lendületet adhat a vagyonok külföldre menekítésének. A Napi Gazdaság piaci információkra hivatkozva tegnap azt írta, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok annyira megrettentették a hazai vállalkozókat, hogy jelentős adótervezésbe fogtak, ennek részeként egyre többen keresik fel az off-shore cégalapítással foglalkozó irodákat, hogy külföldre mentsék a vagyonukat.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke ezzel szemben egyelőre csak fokozott izgalmat tapasztalt az érintettek körében, szerinte a tudatos adótervezésig még nem jutottak el. Ráadásul rengeteg pénzt el lehet dugni itthon is – hangsúlyozta lapunknak az adószakértő. Számos pénzintézet és alapkezelő kínál sok-sok befektetési lehetőséget, s ahhoz, hogy az APEH kiderítse, hol rejtette el a pénzét a delikvens, több száz megkeresést kell elküldenie a bankokhoz, az alapkezelőkhöz és az egyéb ilyen szervezetekhez.
A jövőben többen menekíthetik külföldre vagyonukat, ám ezzel kapcsolatban már problémák vetődnek fel. Az alapvető nehézség mindjárt ott kezdődik, ha a külföldön, esetleg egy off-shore paradicsomban elrejtett pénzt itthon akarja elkölteni a tulajdonos. Ekkor ugyanis a nagy értékű ingatlan- vagy autóvásárlásával felhívhatja magára az adóhatóság figyelmét. Márpedig az ingatlan- és a gépjármű-nyilvántartásból az APEH könnyen kibogarássza, amire kíváncsi.
Vadász Iván szerint sokan próbálkozhatnak azzal is, hogy a magánvagyonukat a cég nevére írassák át. Ez azonban még nem menti meg őket, hiszen az APEH továbbra is firtathatja, hogy miből vették korábban az ingatlant, arról nem is beszélve, hogy illetéket kell fizetniük még akkor is, ha off-shore cégnek adják át az ingatlant. A cég nevére való átírás csak az adóvégrehajtás szempontjából nyújthat mentsvárat a magánszemélynek.
Biztos bukást jelent viszont a szakértő szerint a tulajdonos által nyújtott tagi kölcsön, hiszen szerepel a társasági adóbevallásban a tagokkal szembeni kötelezettségek rovatában. Vadász Iván szerint a nagyobb összegű tagi kölcsönöket a revizorok könnyen kikereshetik, s ez elől nincs menekvés.
