Újra megalakulhat Szlovákiában a nyelvrendőrség. A kilencvenes évek gyakorlatához hasonlóan büntetéssel sújtanák azokat, akik vétenek az államnyelv védelméről szóló jogszabály ellen – legalábbis erre tett javaslatot tegnap a kulturális minisztérium és a Szlovák Tudományos Akadémia közösen előterjesztett jelentésében.
Robert Fico miniszterelnöknek a magyarellenességéről elhíresült Szlovák Nemzeti Pártot is magába foglaló kormánya tudomásul vette a javaslatot. A beterjesztők szerint az esetleges intézkedéseknek nem lehet céljuk a kisebbségi nyelvek használatának visszaszorítása.
A jelentés egyebek mellett megállapítja, hogy főként az ország déli, nemzetiségileg vegyesen lakott területein sértik meg a legsűrűbben a nyelvtörvényt, s ennek az ott kisebbségben élő szlovákok a szenvedő alanyai. A dokumentum kifogásolja például, hogy e települések némelyikén a hangosbemondón keresztül kizárólag magyarul tájékoztatják az embereket. A javarészt magyarok lakta falvakban néhány esetben csak magyar nyelvű plakátokkal hívják fel a figyelmet különféle kulturális eseményekre is. Ha a magyar mellett a szöveg szlovák fordítása is szerepel, de nem az első helyen, az is törvénysértés.
A kulturális minisztérium mindazontáltal cáfolja, hogy a jelentés célja a nyelvrendőrség újbóli létrehozása lenne. “A dokumentum nem tartalmaz konkrét intézkedéseket; nem más, mint egy tárcaközi egyeztető bizottság jelentése” – nyilatkozott az Új Szónak Jozef Bednár, a tárca szóvivője. A dokumentum szerzői szerinte csak azt javasolják, hogy a kormányzat mérlegelje olyan intézkedések meghozatalát, melyek hatékonyabbá teszik a nyelvtörvényt.
Az 1995 óta hatályos jogszabály kimondja, hogy ahol a kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, ott az ő nyelvük is használható. A jelenlegi szabályozás értelmében csupán figyelmeztetés jár annak, aki megsértette az államnyelvről szóló jogszabályt. A kisebbségi nyelvhasználati törvény 1999-es hatályba lépéséig akár pénzbírságot is kiszabhattak arra, aki ilyesmit tett.
