Új, döntő szakaszba lépnek januártól az alkotmányos szerződés feltámasztására irányuló kísérletek – értettek egyet pénteken lezárult csúcstalálkozójukon a Huszonötök vezetői, akik a német elnökségtől várják a megoldáshoz elvezető útiterv kidolgozását.
Bár a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozóból csak nagyon rövid időt vett el az európai alkotmány, az intézményi reformok sürgető ügye több más kérdés, így a bővítés és a bel- és igazságügyi együttműködés területén a döntéshozatal felgyorsítása kapcsán is nagy figyelmet kapott. Az ülésen Matti Vanhanen kormányfő a búcsúzó finn elnökség nevében adott rövid szóbeli áttekintést kollégáinak az alkotmányos holtpontról való elmozdulás ügyében a tagállamokkal folytatott kétoldalú konzultációk eredményéről, amit Helsinki jelentés formájában az elnökségi stafétát január 1-jén átvevő Berlin rendelkezésére bocsát majd.
Vanhanen az általa bizalmasnak nevezett konzultációkról annyit elárult, hogy a tagállamok egyetértenek a reformok szükségességével és azzal is, hogy nem dobhatják szemétkosárba a dokumentumot, a semmiről újrakezdve a tárgyalásokat. A finn kormányfő szerint a tagállamok többsége lehetőség szerint minél többet meg szeretne őrizni a szövegből, amelyet 18 tagország, vagyis a tagállamok kétharmada már ratifikált. José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy vélte, hogy miközben nem minden kormány lelkesedik az alkotmányért, valamennyien érdekeltek az Európai Unió működőképességének megőrzésében. „Igazi előrelépést fogunk elérni a következő elnökség alatt” – jelentette ki optimistán a Bizottság elnöke.
Angela Merkel, a soros elnökséget Finnországtól január elsején átvevő Németország kancellárja csúcsot követő sajtóértekezletén azt mondta, érzi, hogy milyen nagy várakozással fordulnak a tagállamok Berlin felé. „Nem engedhetünk meg magunknak még egy csalódást” – szögezte le a kancellár, aki a csúcson hivatalosan is felkérte a tagországokat, hogy nevezzenek ki kormánybiztosokat (német szóhasználattal élve „serpákat”) a folyamat koordinálására. Merkel megerősítette, hogy a német elnökség vége felé – becslések szerint május végén-június elején, de minden bizonnyal a francia elnökválasztás után – útitervet terjeszt majd elő az alkotmányos válságból való kilábalásra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a javaslat mennyire tartalmaz majd konkrét tartalmi elemeket.
Berlin brüsszeli képviselője néhány napja jelezte, hogy az intézményi reformokat legkésőbb 2007 végéig nyélbe kellene ütni ahhoz, hogy azokat a tagállamok még a 2009 nyarán esedékes európai parlamenti választások előtt ratifikálhassák. Ez viszonylag rövid idő, bár sokan úgy vélik, hogy a valószínűleg a portugál elnökség (2007 második fele) idején kezdődő kormányközi konferenciát viszonylag rövid idő, akár három hónap alatt is le lehet bonyolítani. Figyelmet keltett ugyanakkor, hogy a távozó soros elnök, Matti Vanhanen úgy vélekedett, hogy a megoldáskeresés valószínűleg 2008 végéig is eltart majd, amit júniusi csúcstalálkozójukon tűztek ki az EU vezetői az új szerződés elfogadásának határidejeként.
