Minda Zoltán 29 bírót és 8 ügyészt jelentett fel 1997 óta. Kolhaas Mihályként keresi igazát a hatóságoknál, amelyek olykor ellenségesen, máskor fásultan vagy tehetetlenül állnak a jelenséggel szemben. Rögeszmés ember, ennek ellenére gondnokság alatt nem áll, nem rendelték el elmegyógyintézeti kezelését sem, sőt hamis vád miatt sem perelik. Igaz, az ő egyetlen feljelentésében sem indult még vizsgálat.
AZ ELSZABÁSMINTA
Pedig valójában Minda peren kívüli egyezségről álmodozik, amelyhez állítólag már többször is közel álltak, de mindig közbejött valami. A boldog végkifejletig azonban nem tehet mást, pereskedik. „Az ellenfeleink ki akarnak fárasztani bennünket, egyetlen esélyünk, ha nem maradunk csendben” – vélekedik. Mindát különösen a hatóságok tehetetlensége bosszantja. „Azt el tudom fogadni, hogy egy hatóság vagy egy hatósági személy téved, de azt már nem, hogy a többi feltakar neki, és védi a mundért” – fakad ki a hvg.hu-nak. Minda azt állítja, hogy a bíróságok tudatosan változtatják meg utólagosan az ítéletek fejléceit, csak azért, hogy a hibás ítéleteket ne lehessen korrigálni. A bírák és ügyészek elleni feljelentések zöme emiatt született. Egyelőre azonban egyetlen ügyben sem indult még büntetőeljárás.
Többször volt az az érzése, hogy fehéren-feketén bemutatta a hatóságnak a tévedését, mire az valamilyen nyakatekert okoskodással válaszolt vagy sehogy. Olyan is akadt, így például Mádl Ferenc, Sólyom László vagy Szili Katalin, aki a Minda szerint átírt bírói ítéleteket visszaküldte neki, ahelyett hogy eljárt volna az ügyben.
Bodor Mária, a Legfelsőbb Bíróság (LB) bírája például legutoljára augusztusban jelentette ki írásban, hogy a továbbiakban nem hajlandó a Pepszolg és tulajdonosai beadványaira érdemben válaszolni. Persze az is érdekes, hogy hogyan járhat el ő az ügyben, aki 1993-ban részt vett az alapdöntés meghozatalában, hiszen az eljárásjogi törvények kizárnák, hogy a kifogások vizsgálata során újra eljárhasson. Minda ezt megírta Murányi Katalinnak, az LB kollégiumvezetőjének is, aki szintén azzal válaszolt, hogy nem válaszol többet. “Ezen persze nem csodálkozhatunk, hiszen ő meg 1994-ben járt el az ügyben, és ő is a nem létező leányvállalatra hozott ítéletet” – mondja Minda.
A bíróságoknak és a bíráknak tehát különösen sok fejtörést okoz a rekorder pereskedő, és van, hogy hibán kapja őket. Mint például Lomnici Zoltán legfelsőbb bírót is, aki tavaly decemberben egy bírósági döntést megelőző és a cégjegyzéki adatoktól eltérő tájékoztatást adott a parlament igazságügyi bizottsága elnökének.
A pereskedő Minda számos nálunk eddig ismeretlen módszert is bevet. Legutóbb például a szeptemberi nemzetközi bírótalálkozón tűnt fel lányával, hogy a világ számos országából összesereglett és a Halászbástyán a látkép szépségeit csodáló bíróval ismertesse meg álláspontját a magyar igazságszolgáltatás működéséről. Az sem akármi, hogy szabályos, személyre szóló hírlevelet szerkeszt közjogi méltóságoknak, bírósági vezetőknek, OIT-tagoknak, amelyben július 18. óta hétről hétre számol be nekik az ügy állásáról. Saját weblapja is van. Tartott már sajtótájékoztatót a Legfőbb Ügyészség előtt is, amelyben szerkezetábrával (ahogy ő nevezi „Burda szabásrajzzal”) mutatta be a Pepszolg vagyonát „elprivatizáló” cégbirodalom szerkezetét.
Legújabb ötlete, hogy jelentkezik a Guinness rekordok közé, különös és eseményekben gazdag története alapján van esélye arra, hogy valamelyik, a kiíró által „bizarrnak” nevezett kategóriában csúcstartóvá nyilvánítsák.
További részletek: http://hvg.hu/…s/page2.aspx
