Már több hónapja nyilvános, hogy a kormány 2008-tól általános ingatlanadó bevezetését tervezi.
yurcsány Ferenc miniszterelnök ezt az elképzelést négy hónappal ezelőtt, a kormány megalakulását követő napon, június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén ismertette, amikor részletesen beszámolt az Új egyensúly programról.
Az ingatlanadó bevezetéséről szóló döntés bekerült a konvergencia programba is, amelyet a közlemúltban fogadott el az Európai Bizottság, és amellyel mai ülésén foglalkozik az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN.
Az ingatlanadó elképzelése újabban a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági elképzelései között is felbukkant, ez a tény esélyt ad arra, hogy erről a témáról vádaskodás helyett érdemi, szakmai párbeszéd kezdődjék.
Az ingatlanadó koncepciójának megfogalmazására azért van szükség, mert az igazságosság megköveteli, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán – olykor csak részben – látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetőségeit a jövedelmük mellett alapvetően meghatározza örökölt vagy szerzett vagyonuk. Ezért indokolt a vagyonra is kiterjeszteni a közteherviselést. Ennek érdekében a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülő ingatlanra – a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben – bevezeti az ingatlanadót.
Ezek eddig is ismert döntések voltak. Az ingatlanadó részleteinek kidolgozása folyamatban van. Döntés a részletekről mindezideig sem a Pénzügyminisztériumban, sem a kormányban nem történt.
Ingatlanadó egyébként jelenleg is létezik. Ez helyi adóként működik, és az önkormányzatok bevételét szolgálja. Mivel azonban a magyar adórendszerben az ingatlanadóból származó bevételeknek az összes adó- és járulékbevételen belüli aránya 1 százalék alatti, s ez jelentősen elmarad a nemzetközi gyakorlatban megszokott 2-6 százalékos aránytól, így indokolt felülvizsgálata és a közteherviselésben betöltött szerepének növelése.
