Súlyos hiányosságok és ellentmondások a hatástanulmányban
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos véleményében azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, hogy ne fogadják el a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát. A bevont szakértők véleménye szerint a hatástanulmány téves alapkövetkeztetéseket és súlyos hiányosságokat tartalmaz.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által felkért szakértők a román környezetvédelmi tárca által megküldött dokumentumról azt állapították meg, hogy a hatástanulmány alapvetően elfogult, és gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz.A szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a dokumentumban szereplő adatok nem adnak objektív képet a tervezett beruházás környezeti hatásairól, és hiányos az alapállapot felmérése is.
Mint ismeretes a Rosia Montana Gold Corporation Verespatakon tervez ciántechnológiás aranykitermelést végezni. A tervezett beruházás kapcsán az Espoo-i egyezmény alapján indult meg a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. A verespataki bánya nyitásával kapcsolatban készített környezeti hatástanulmányt a beruházó beadta a román környezetvédelmi minisztériumhoz, amely továbbította a dokumentumot a KvVM számára. Az eljárás jelen szakaszában a magyar fél részéről megtörtént a hatástanulmányra vonatkozó észrevételek kialakítása és megküldése a román félnek.
A KvVM és az általa felkért szakértők véleménye szerint az egész dokumentációra jellemző, hogy a kockázatokra igen alacsony valószínűségű, vagy a nagyon valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, ami nem felel meg semmilyen tudományos szemléletnek, és nem fogadható el.
A hatástanulmányt vizsgáló szakértők szerint hiányosak és „életszerűtlenek” a kockázatokkal és lehetséges károkkal kapcsolatos definíciók. A környezeti hatástanulmány egyes megállapításait alátámasztó, illetve megerősítő mérési adatok mennyisége nem elegendő, elavult, hiányos vagy nem tekinthető reprezentatívnak. A szakértők nem tartják megfelelőnek az esetleges bányabezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó tervet sem, és kifogásolják a hatástanulmányban szereplő adatokat is, mivel azok véleményük szerint nagyrészt pontatlanok. A hatástanulmányban nem vizsgálják a cianid-használat alternatíváit sem. Kétségesnek nevezték a cianid mérleget, mert nincs adekvát módon meghatározva a levegőbe, valamint a zagyba kerülő és kibocsátott cianid mennyiség a beérkezőhöz viszonyítva. Nem vették kellőképpen figyelembe a „cianidos eső” kialakulásának a veszélyét sem. A környezeti hatástanulmány nem adott megfelelő választ a vizekben – mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben – potenciálisan okozható környezeti hatásokról sem.
A szakértők megállapításai szerint a környezeti hatástanulmányból hiányzik egy olyan monitoring rendszer kiépítése, amely átfogó és folyamatos adatokat szolgáltat, illetve esetleges vészhelyzet, vagy határérték túllépés esetén azonnal jelez egy központi állomásnak. Vizsgálni kellene továbbá a határon átterjedő szennyezésnek a védett természeti értékekre gyakorolt hatását is.
A szakértők hibásnak nevezték azt, hogy a határokon átterjedő hatásokat vizsgáló fejezetben több helyen „helyi hatásként” értékelnek olyan eseményeket, amelyeknek potenciálisan tovább terjedő hatása van. Például a zagytározó gátján átszivárgó vízzel a felszíni vízbe esetleg kijutó cianid hatását helyi hatásként értékeli a tanulmány. A dokumentum alapján kifogásolható, hogy nincs előirányozva tartalék tározótér létesítése, ahová üzemzavar vagy veszélyhelyzet esetén a folyamatosan érkező zagymennyiség átirányítható lenne, és hiányzik egy megfelelő köbtartalmú alvízi vésztározó is arra az esetre, ha a gát meghibásodna.Magyarországnak 2006. szeptember 30-ig kellett megküldeni a román fél számára a hivatalos véleményt, illetve a magyar nyilvánosság észrevételeit a hatástanulmányról. Ezt a minisztérium szeptember 29-én teljesítette.
