Az EP kedden elfogadta Hegyi Gyula jelentését a városi környezeti stratégiáról. A hétfői vita során a jelentéstevő felvetésére Sztravosz Dimasz elismerte: a Bizottság javaslatából hiányoznak azok a konkrét javaslatok, melyekkel el lehetne érni a stratégiában megjelölt célokat.
„Az európai polgárok mintegy 80 százaléka városlakó, ám szükségleteiket és érdekeiket a szükségesnél jóval csekélyebb mértékben veszik figyelembe az Európai Unió alapjai, projektjei, kezdeményezései és stratégiái” – áll a szocialista Hegyi Gyula által készített jelentésben, amelyet kedden, 448-49-110 arányban fogadott el az Európai Parlament.
Az EP Hegyi Gyula jelentésével az Európai Bizottságnak a városi környezeti stratégiára vonatkozó javaslatára reagál. Az elképzelés lényege, hogy a nagyvárosok (a 25 tagú EU nagyjából 500 legnagyobb városa) készítsenek tervet a városi környezet kezelésére.
Mivel az ilyen városok által eddig önkéntes alapon hozott intézkedések nem voltak elég hatékonyak, a képviselők szerint a „Bizottságnak a nemzeti hatóságokkal együttműködésben ösztönöznie kell” fenntartható városkezelési tervek (angol rövidítéssel: SUMP) és fenntartható városi közlekedési tervek (SUTP) kidolgozását a 100 ezer lakost meghaladó népességű agglomerációkban.
Az EP arra kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot, mennyi legyen a zöldfelület aránya az új városfejlesztéseknél. Emellett a képviselők a helyi környezetszennyezés elkerülése érdekében a zöldhulladék elégetésével szemben a komposztálást ösztönöznék.
A Parlament kulcsfontosságúnak tartja a környezetbarát közlekedési módok és technológiák alkalmazását, ezért a tömegközlekedésben is ösztönözné a többi között a bioüzemanyagok és a kerékpárok alkalmazását.
A képviselők jobb szigeteléssel, a megújuló energiák hasznosításával, zöldtetőkkel, alacsony energia-felvételű házak építésével is növelnék az energiahatékonyságot; a szöveg arra szólítja fel a tagállamokat, hogy támogassák a távfűtés fejlesztését.
Az egyik elfogadott módosító indítvány értelmében az EP „javasolja, hogy az EU különítsen el forrásokat a tagállamok általi felhasználás érdekében épületek és lakónegyedek korszerűsítésére”.
A hétfő esti vitában felszólaló jelentéstevő azt mondta, a városi lakosok az uniós támogatásokat tekintve másodrangú polgárai az Uniónak. Hegyi Gyula szerint a városi környezetvédelmi stratégiának bátor és előremutató kezdeményezésnek kellene lennie, az Európai Bizottság javaslata azonban meglehetősen gyenge, nem irányoz ugyanis elő jogilag kötelező határidőket, méréseket.
