A lakosságnak csupán a kétharmada tartja erkölcstelennek a korrupciót, és minden második magyar adott már kenőpénzt.
A hálapénzt viszont sokkal szigorúbban ítéljük meg, mint a nyugat-európaiak.
Korrupt országnak tartja Magyarországot a lakosság 73 százaléka – derül ki a GfK Hungária Európa korrupciós klímájáról készített tanulmányából. Kelet-Közép-Európa más országaiban sem sokkal rózsásabb a helyzet: az újonnan csatlakozott uniós tagországokban nagyjából hasonló arány jött ki. Nyugat-Európában ennél sokkal jobb a közhangulat, csak az emberek 46 százaléka tartja korruptnak saját országát.
A korrupcióval kapcsolatban a magyar lakosság a legengedékenyebbek közé tartozik Európában. Míg Nyugat-Európában csupán a lakosság nyolc százaléka véli úgy, hogy a kenőpénz az élet természetes része, sőt Svédországban az arány mindössze két százalék, Magyarországon csaknem minden negyedik ember ezen a véleményen van. Ráadásul a magyaroknak mindössze a 64 százaléka ítéli el a megvesztegetőket, nálunk csak a hollandok elnézőbbek, ahol 63 százalék ez az arány.
A legtöbb államban, különösen a nagyon vallásos országokban, például Görögországban, Lengyelországban vagy Olaszországban tízből legalább nyolcan erkölcstelennek tartják a megvesztegetőket.
Érdekes módon a magyarok egyes esetekben szigorúbban ítélik meg a korrupciót, mint a nyugat-európaiak. A lakosság egyharmada helyteleníti például, ha egy beteg a rendelőből távozva meglepi orvosát egy üveg drága itallal, a nyugat-európaiak közül azonban csak minden ötödik ítéli el az effajta hálálkodást. Öt magyarból három gondolja úgy, hogy megfelelően nagy pénzösszeggel mindenkit meg lehet vásárolni, és kiugróan sokan mentik fel erkölcsileg a lefizetett embert. A lakosság 27 százaléka mondta ugyanis, hogy saját maga és családja ellen vét, aki nem fogadja el a felkínált kenőpénzt. Ezek után nem meglepő, hogy a magyarok mindössze 47 százaléka válaszolta, hogy sosem ad kenőpénzt, ami a felmérésben szereplő 22 ország viszonylatában a harmadik legrosszabb eredmény Románia és Ukrajna után.
