2006. szeptember 2-3-án Budapesten tartotta nemzetközi szakértői találkozóját az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete, amelyen a résztvevők azt vitatták meg, hogy a szerződés végrehajtását ellenőrző rendszer egyes elemei miként használhatók fel polgári és tudományos célokra.
A tanácskozást, amely a magyar külügyminisztérium pénzügyi támogatásával került megrendezésre, Szőke László, a külügyminisztérium szakállamtitkára, Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és Tóth Tibor, a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet vezetője nyitotta meg.
Háttér
Az Átfogó Atomcsend Szerződés alapján kiépülő megfigyelő rendszer általános megítélés szerint fontos szerepet kaphat a természeti katasztrófák előrejelzésében és azok következményeinek elhárításában, erre javaslatot 2004 februárjában a magyar külügyminiszter, Somogyi Ferenc tett az ÁKÜT ülésén. Erre a szerepvállalásra különösen nagy figyelem irányul a 2004. decemberi ázsiai szökőár óta. A Szervezet 2005. tavaszától kísérleti jelleggel szolgáltat adatokat a különböző nemzetközi és nemzeti cunami-előrejelző központoknak. A budapesti tanácskozás az eddigi tapasztalatok feldolgozását és egy állandó jellegű adatszolgáltatás bevezetésének előkészítését szolgálja. A résztvevők között nagy számban vannak a szökőár által leginkább sújtott dél-kelet ázsiai térség képviselői.
Magyarország az elsők között kezdeményezte, hogy az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete, elsődleges fegyverzetellenőrzési funkciójának ellenőrzése mellett, olyan polgári és tudományos területeken is vállaljon nagyobb szerepet, mint a környezetvédelem, a földtudományok vagy a katasztrófavédelem. Hazánk 2003 szeptemberében Sopronban már vendégül látott egy tanácskozást ebben a témában.
Az Átfogó Atomcsend Szerződést 1996. szeptemberében nyitották meg aláírásra, és ezzel egyidejűleg kezdte meg működését az osztrák fővárosban az ellenőrzést végző nemzetközi szervezet, amelynek élén 2005. augusztusa óta Tóth Tibor nagykövet személyében magyar diplomata áll. A szerződés célja a kísérleti és más jellegű nukleáris robbantások teljes betiltása. A szerződést eddig 176 állam írta alá, és 135 ratifikálta is azt. Fontos szerepet játszik a nukleáris fegyverek elterjedésének és minőségi továbbfejlesztésének megakadályozásában, illetve elősegíti a nukleáris leszerelési folyamatot.
A szervezet kiépítésében játszott kiemelkedő szerepének elismeréseként Göncz Kinga külügyminiszter a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta Wolfgang Hoffmann nagykövetnek, a szervezet első vezetőjének.
