A lakáslízing piacon egyre több szereplő jelenik meg, és a régebbiek is új konstrukciókkal álltak elő. Újabb tesztünkből kiderül, mit is kínálnak az egyes finanszírozók.
A HVG legutóbbi tesztje óta a lakáslízing-piac két új szereplővel bővült: az Erste Csoport legújabb tagja, az Erste Ingatlanlízing Zrt. július vége óta, a Raiffeisen Ingatlan Zrt. pedig augusztus óta kínál lakáslízing konstrukciót. Teljes finanszírozást az Argenta kivételével már az összes lízingcég nyújt – bár általában csak jövedelemalapon. Az élesedő versenyt az is mutatja, hogy a lakáslízing-piacon régebb óta jelen lévő cégek újabb termékekkel jelentek meg, és csökkentették kamataikat, a frissen piacra lépők pedig máris megkezdték újabb lízingkonstrukcióik kidolgozását. Az OTP-SCD Lízingről nemrégiben átnevezett OTP Lakáslízingnél például jövő héttől kedvezőbbek lesznek a lízingfeltételek, valamint a BG Hitel & Lízing is csökkentette kamatait.
Hasonuló arányok
A lakáslízing piacon új szereplőként megjelent Erste által kínált konstrukció bármely Magyarországon épülő új lakásra igénybe vehető és kiterjed a teremgarázs, valamint a tároló finanszírozására is. A lízing összegének minimuma ötmillió forint, míg maximuma fedezet alapon 50 millió forint, jövedelem alapon pedig az ingatlan likvidálási értéke. Az Erste Ingatlanlízing Zrt. várhatóan még az idén bővíti termékkörét. Új szereplőként jelent meg a Raiffeisen is, amely egyelőre csak budapesti ingatlanokat finanszíroz.
Az Erste a többi lízingcéghez hasonlóan az ingatlan értékének 100 százalékát is finanszírozza, ehhez azonban jövedelemvizsgálatot végez. A fedezet alapú finanszírozásnál elegendő a mindenkori minimálbér igazolása, de ebben az esetben az ingatlan likvidálási értékének csak a 70 százaléka finanszírozható. Ugyanez egyébként a CIB Lízingről is elmondható: az újépítésű lakások kivételével csak megfelelő jövedelem mellett igényelhető nulla százalékos konstrukció. Az OTP-Lakáslízing szintén nyújt száz százalékos finanszírozást.
THM helyett induló részlet
Lízing esetében nagyon bonyolult, és egyben nem is kötelező a THM megadása. Ennek magyarázata a lízing lényegében rejlik. A zártvégű és a nyíltvégű lízing ugyanis lényegesen különbözik egymástól: míg a nyíltvégű lízing a törvények szerint szolgáltatásnak, addig a zártvégű lízing termékértékesítésnek minősül. Ez az első ránézésre aprónak tűnő különbség újépítésú lakások esetében nagyon sokat számít, itt ugyanis a vételárban benne van az áfa – magyarázza Dunavölgyi Mária, a lakáslízing piacon elsőként megjelent OTP Lakáslízing vezérigazgatója. Ezekben az esetekben a pénzintézetek szolgáltatást nyújtanak, így az általuk megvásárolt lakás áfáját visszaigényelhetik. Ennek megfelelően nyíltvégű lízing esetében – a lakáshitelekkel ellentétben – csak az ingatlan nettó értékére számítanak kamatot. A lakás áfáját a lízingelő a teljes futamidő során, kamatmentesen fizeti meg.
Ez a magyarázata annak, hogy a nyíltvégű lakáslízingnél nincs értelme THM-et megadni, hiszen nem hasonlítható össze a lakáshitelekkel – ez utóbbiak THM-ét ugyanis az ingatlan bruttó értékére adják meg. Az ilyen típusú nyíltvégű lízingnek csak újépítésű lakások esetében van jelentősége, hiszen áfával csak ebben az esetben kell számolni. Használt lakásoknál a hitelintézetek általában zártvégű lízinget ajánlanak, mert ezeknél a nyíltvégű megoldásnak nincsen semmi előnye.
Induló törlesztőrészletek
- CIB: 101 000
- ERSTE: 88 284
- OTP: 86 663
- Raiffeisen: 89 600
- Argenta: 111 680
- BG: 86 385
(15 millió forintos ingatlan kezdő lízingdíja CHF-ben igényelve, 25 éves futamidővel)
További részletek: http://hvg.hu/…g/page2.aspx
