A tökéletes keresés személyre szabott tökéletes választ tud adni és tökéletesen emlékszik. Javaslatot tehet, hogy a tökéletes választ úgy kaphatjuk meg, ha ezzel és ezzel a személlyel kommunikálunk, ahelyett, hogy egy adott dokumentumot elolvasnánk. John Battelle, a Wired alapító szerkesztője könyvében – többek között – a Google és más keresők lehetséges jövőjéről elmélkedik.
Az internetes keresés területén tevékenykedő mérnökök előszeretettel hirdetik: a keresés kérdése még csak 5%-ban van megoldva.
Képzeljük el inkább a tökéletes keresés világát. Képzeljük el, hogy bármit kérdezhetünk, és nem csak hogy a pontos, hanem a számunkra legtökéletesebb választ kapjuk, olyan választ, ami beleillik a kérdés kontextusába és szándékába, olyan választ, aminek adója mintha pontosan tudná, kik vagyunk és miért kérdezzük azt, amit. Ez a válasz képes magába foglalni a világ összes, rendelkezésre álló, kereshető tudását, legyen az szöveg, kép vagy hang formátumú. Képes különbséget tenni egyszerűen megválaszolható adatkérdések (Ki volt az Egyesült Államok harmadik elnöke?) és kifinomultabb kérdések között (Milyen körülmények között tagadta meg az Egyesült Államok harmadik elnöke a rabszolgaságról vallott nézeteit?).
A tökéletes keresés személyre szabott tökéletes választ tud adni és tökéletesen emlékszik. Tudja, milyen oldalakat láttunk, és különbséget tud tenni a kalandozó keresés (discovery, amikor valami újat keresünk) és a felidézés (recovery, a korábban látott információ újra behívása) között.
És ami a legfontosabb, különbséget tud tenni dokumentum és személy között, azaz javaslatot tesz, hogy a tökéletes választ úgy kaphatjuk meg, ha ezzel és ezzel a személlyel kommunikálunk, ahelyett hogy egy adott dokumentumot elolvasnánk. Röviden, a jövő keresőprogramja nem olyan, amilyennek most ismerjük. Inkább olyan, mint egy intelligens közvetítő, egy kézikönyvtáros, aki tökéletesen ismeri az emberi tudás teljes korpuszát.
Ugyan hosszú még az út, de egy ilyen szolgáltatást elképzelni már nem a tudományos-fantasztikus irodalom körébe tartozik. Ez lett a keresésben érdekelt szinte minden fontos cég kinyilvánított küldetése, ezt tűzte ki célul az IBM, a Microsoft, a Google, a Yahoo és sokan mások. De hogyan jutunk el idáig, és ha elértük, hogyan fogja ez megváltoztatni a világot?
MINDENÜTT VALÓ KERESÉS
A közeljövőben a keresés áttéteket fog képezni az eredeti, PC-centrikus világhálóról, és mindenféle eszközben megtapad. Ez már megkezdődött a mobiltelefonokkal és PDA-kkal, és folytatódni fog: úgy terjed majd, mint valami vírus, mígnem beépül minden digitális eszközbe. A telefonban, az autóban, a televízióban, a hi-fi toronyban, a legolcsóbb eszközben, amiben mikrocsip van és számítógépes hálózathoz csatlakoztatható, mind benne lesz a hálózati keresés lehetősége. Hogyan találhatná meg azt a 15 évvel ezelőtti képet, amin kedvesével a görög tengerparton vannak? Vagy beszkenneli vagy átengedi az analóg ismeretlenség elemésztő ölelésének. De a gyermekeinek nem lesznek ilyen problémái; az ő fényképeik már teljesen digitális és kereshető formában vannak, a teljes metaadat-sor szerepel rajtuk (dátum, idő, és hamarosan a kontextus is).
Két évtizeden belül szinte minden, ami értéket képvisel, apró számítástechnikai eszközökhöz lesz csatlakoztatva, olyan eszközökhöz, melyek rádióhullám-alapú kérdésre képesek bejelentkezni: “Itt vagyok, pontosan itt, ezt és ezt végeztem el, míg nem voltál itt.” A nehézkes vonalkódok felragasztgatása helyett a repülőtéren a csomagfelvételnél egyszerűen ráütnek a poggyászra, és a RFID (rádiófrekvenciás azonosító) csip tárolja az adatokat. Elveszett poggyász? Nem hiszem, hogy lesz ilyen. Nem, ha az utas a drága Louis Vuitton bőröndjének útját a Google megfelelő alkalmazásával valós időben követheti.
Gondoljunk csak bele: a Google-lal követhetjük kutyánk, gyerekünk, pénztárcánk, mobiltelefonunk, autónk mozgását. A lista gyorsan halad a végtelen felé. Ahol csip van, ott működhet, és valószínűleg működni is fog a keresés. De a tökéletes keresés megvalósulásához a keresésnek mindenütt jelen kell lennie, mindenhez kapcsolódnia kell. Ez sok minden más mellett azt jelenti, hogy a keresésnek meg kell oldania egy mindeddig megoldhatatlan problémát: a Láthatatlan Világháló problémáját. A láthatatlan világháló minden, ami a weben megtalálható, de a keresőprogramok még nem találtak rá. A tudás mély adatkútjai, mint a University of California könyvtári rendszere vagy a LexisNexis nevű hír- és idézetszolgáltatás kereskedelmi vagy technológiai okból fallal vannak elkerítve a keresőprogramok elől. Mára az összes jelentős keresőprogram létrehozott úgynevezett desktop search (saját gép kereső) eszközöket, amikkel a felhasználó saját merevlemezét indexelheti, és a webes találati eredményekhez hasonlóan jeleníti meg a tartalmát. A desktop search keresési eszközök előtt PC-nk a Láthatatlan Világhálóhoz tartozott. De ez már nincs így.
A nagyrészt láthatatlan, többnyire még az analóg világban ragadt információ az, amit tartalmi webnek (content Web) nevezhetünk. Jelenleg több mint 100 millió kötetnyi könyv létezik, de csak néhány ezer érhető el online. Vegyük hozzá ehhez azt a rengeteg filmet, televízióműsort és folyóiratokat, amit az emberiség felhalmozott, de amik a keresők számára hozzáférhetetlenek. Hála a Napsternek, a zene kemény diója már részben fel van törve. A Napster megjelenésekor több millió ember töltötte fel kedvenc zenéjét a világhálóra. Több mint valószínű, hogy ebben rejlik az eddig még “kereshetetlen” média feldolgozásának kulcsa is. Mert szinte minden könyvet, filmet, televízióműsort valaki valami okból feltehet a webre, azzal a feltételezéssel, hogy majd csak zöldágra vergődünk valahogy a szerzői jogokkal. Hatalmas archiváló projektek, mint a Google Print vagy az Internet Archive és az Amazon Search Inside the Book (keresés a könyvben) programja sokat tett e probléma megoldásáért, de még hosszú, hosszú utat kell megtenni, és az egyszerű logika azt diktálja, hogy senki sem tudja az emberiség összes keletkezett információját archiválni. Ha a világ kereshetőségéről van szó, a legjobb, ha azt a világra bízzuk.
Gyakorlatilag minden, ami értékkel bír (a poggyászunk is) csatlakoztatva lesz a világhálóra, mert a behálózott világban minden érték alapja a webhez való csatlakozás. Ahogy a Sokaság Ereje beleszövi a világhálóba az emberiség értékes holmiját, a keresőprogramok becsévélik ezt az új tartalmat az indexbe, ezzel a világ a tökéletes keresés megvalósítása felé mozdul.
További részletek: http://hvg.hu/…e/page3.aspx
