Bármelyikünket érheti közlekedési baleset. A pánikot csökkentheti, valamint a későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban. Mire számíthatunk, ha vita merül fel a másik féllel szemben? Milyen lehetőségünk van, amennyiben a károkozó ismeretlen, vagy például egy szarvas, netán rendőr?
1.) Mi a legelső teendő?
Közúti baleset esetén, álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Akkor is érdemes hívni a rendőrséget, ha nincs személyi sérülés, de nagy az anyagi kár, vagy a felek másképp látják a történteket, ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk. Az érintettek kötelesek megvárni a rendőr érkezését, ezután a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.
2.) Mit mondjunk a mentősnek?
Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Ezek a számok minden távbeszélő állomásról ingyenesen hívhatók. Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-est hívni. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok. Ezek minden második kilométernél megtalálhatók, elég a telefonkagylót felemelni és a központ rögtön jelentkezik. Ha balesetnél sérültet látunk minden esetben hívjunk mentőt. Amit feltétlenül mondjuk a telefonban: a számot, amiről telefonálunk, a baleset pontos helyét (utca, házszám, közúton annak számát illetve a kilométerszelvényt, a legközelebbi település nevét). Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 2 kilométerre), a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.
3.) Hogyan zajlik a helyszínelés?
Amennyiben rendőrt hívtunk, a baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérült(ek) védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Ha nincs személyi sérülés, az első és legfontosabb tennivalónk – akkor is, ha mi voltunk a hibásak -, hogy rögzítsük a nyomokat. A kiérkező rendőröktől ne várjunk igazságosztó szerepet. Személyi sérülés nélküli esetekben csupán kevésbé tapasztalt járőröket küldenek a helyszínre. Ha például a fővárosban történik a pléhkár, számíthatunk pár óra várakozásra, amíg kiérnek a rendőrök. Jegyezze fel a rendőrök és a rendőrautó adatait is, ha netán elhúzódik az ügy. A rendőr által elkészített feljegyzésekből, jegyzőkönyvről a helyszínen nem kaphatunk másolatot, ezekről az irodában hiteles másolatok készülnek. A szabálysértési törvény szerint az iratokból mind az elkövető mind a sértett kaphat illetékmentesen, büntetőeljárás esetén a gyanúsított és a védő ingyen kaphat, a sértett illetékkel, de nem azonnal, hanem 15 napos határidővel. Elkövetéstől számított hat hónapon belül meg kell indítani a büntetőeljárást, rossz hír, hogy a végső határidő 2 év, ami alatt le kell zárulnia az ügynek. Ezek csak irányadó számok, annyira bonyolult minden egyes ügy, hogy az 1999-es LXIX. szabálysértési törvényt kell felütni, amely rendelkezik a határidők és az azt megszakító tényezők fölött.
Ha a rendőr feljelentést tesz, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat igazságként kell elfogadni és csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben. Minden személyi sérüléssel járó esetben már valódi, tapasztalt helyszínelők végzik a nyomrögzítést a kötelező rendőri intézkedés keretein belül, ami alapján általában sokkal tisztább kép rajzolódik a bíróság elé, mint a járőrök rajzaiból. Amíg a helyszínelők meg nem érkeznek és engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására, nem szabad elmozdítani az autókat.
Ha a károkozó továbbhajt, feltétlenül hívjunk rendőrt. Kárunkat a saját biztosítónknál jelentsük be, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége fog megtéríteni, majd megfizettetni a vétkessel. A nagy flottával rendelkező cégeknek (BKV, Volán) általában saját helyszínelői is vannak, mégis jobb, ha rendőrt hívunk, mivel előfordulhat, hogy meg akarják győzni a károsultat saját igazukról. Ha rendőrautó is részese a balesetnek, akkor belügyi helyszínelők is jönnek, de erről később.
4.) Hogyan kell kitölteni a betétlapot?
A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt (betétlap), mindkét jármű vezetőjének aláírásával igazolva az adatok valódiságát. A bejelentő helyes kitöltése a lelke az egész folyamatnak, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről. Ha nincs komoly vita a koccanók között, ismertessük el a károkozó felelősségét írásban, mert utólag ezt nehéz behajtani, nélküle nem megy simán a kárrendezés. A balesetben résztvevő feleknek joguk van nem elismerni a felelősséget.
Ha van kéznél gép vagy telefon, készítsünk fényképet a baleset helyszínéről. Fotózzuk le az autók megállás utáni helyzetét. A lényeg, hogy jól látható legyen az autók egymáshoz és az úthoz viszonyított helyzete. Ugyanezért fontos, hogy tanúkat keressünk, és ha találtunk, jegyezzük fel az adataikat is.
A bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a járműre vonatkozó adatokat a személyigazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány és a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adataival ellenőrizni kell. Ezzel az esetleges későbbi vitákat és a valótlan adatok használatát előzhetjük meg.
Két jármű ütközésekor csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén kettőt, és így tovább. A példányok szétválasztása után már ne módosítsuk az adatokat. Amennyiben járműszerelvény (például pótkocsis teherautó) is részese a balesetnek, ne csak a vontatmány, hanem a vontató rendszámát is jegyezzük fel, mert csak ebből lehet megállapítani az üzembentartót. Külföldi járművek esetén a felségjelzést is nézzük meg.
5.) Hol kell bejelenteni a kárt?
A balesetet a károsult és a károkozó is köteles – a baleseti bejelentő bemutatásával – a biztosítójánál 8 napon belül bejelenteni és köteles a biztosító által kért felvilágosítást megadni. A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. Ha a baleset okozója, akkor minden esetben juttassa el a baleseti bejelentő egy példányát a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához. Ha rendelkezik casco biztosítással, akkor ott is tegye meg kárbejelentését a kárrendezés mielőbbi lebonyolítása érdekében. Ha a balesetben vétlen volt, akkor a károkozó fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulnia kárigénye érvényesítése végett. Ha a felelősség kérdésében a helyszínen nem tudtak megegyezni, akkor a károkozónak vélt fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ha a balesetben vétlen, de a helyszínen valami oknál fogva (rendőri intézkedés történt, személyi sérülés miatt, stb.) nem került sor egymás adatainak cseréjére, akkor forduljon a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához, ha pedig van casco biztosítása, akkor casco biztosítójához. Ha a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező gépjármű feleősségbiztosítás alapján kárigénye nem rendezhető (kivétel az esetleges személyi sérüléssel kapcsolatos kárigénye).
Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának (www.mabisz.hu) kell bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt lényeges kérdések kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól. Amennyiben a rendőri intézkedést követően eljárás (vizsgálat) indul, akkor a vizsgálat lezárásáig (amely akár fél évet, de legrosszabb esetben két évet is igénybe vehet) kártérítésre nem számíthatunk. Lassítja a kárrendezés folyamatát, ha a vétkes autós nem együttműködő, nem veszi át a rendőrségi idézést, kijelentkezik állandó lakcíméről. Csak két sikertelen kézbesítés után emelkedik jogerőre a végzés, így a posta és a rendőrség lassú ügymenetét ki kell várnunk, csak ezután a tud velünk a biztosító foglalkozni.
6.) Mi történik, ha a vétkes nincs biztosítva?
Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles a Mabisznál bejelenteni. A Belügyminisztérium adatai alapján a negyedévente érvényes biztosítással nem rendelkező járművek száma 100-120 ezerre tehető, ami éves viszonylatban a magyarországi teljes járműállomány 7-8 százaléka. Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Mabisz fizeti, egy erre a célra létrehozott garanciaalapból. Ezt a kártalanítási számlát a piacon jelen lévő biztosító társaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. A számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent.
További részletek: http://hvg.hu/…p/page3.aspx
