Már körvonalazódnak a Pénzügyminisztériumban a jóléti támogatások megnyírbálásáról szóló tervek. A tárca kutatói a gázártámogatás és a családi adókedvezmény megszüntetést javasolnák a kormánynak, ám azt a nagypolitika dönti el ,hogy erről szóló tanulmányukat az asztalfióknak írták-e.
Hosszú távon fenntarthatatlan a magyar jóléti rendszer – állítják a Pénzügyminisztérium “megmondó emberei” egy frissen publikált tanulmányukban.
Az állami kiadások hatvan százalékát emésztik fel a szociális támogatások, ám ezek jelentős hányada rosszul hasznosul, azaz nem azokhoz jut, akik arra valóban rászorulnak. Ugyanakkor a jólléti ellátórendszer a szegénység felszámolásának szempontjából jól teljesít – ismerik el pénzügyi tárca kutatói.
Utóbbiak közé sorolják a családi pótlékot, ami úgy-ahogy normálisan működik. Az ellenpólust a családi adókedvezmények és a tizenharmadik havi nyugdíj képezik. A személyi jövedelemadózásban a ma már csak a kettőnél több gyermeket eltartók által igénybe vehető családi kedvezményt, illetve az adójóváírást az alacsony jövedelműek nem tudják igénybe venni – hívják fel a figyelmet a szerzők. A tizenharmadik havi nyugdíjat azért tartják rosszul célzottnak, mert az nem a kisnyugdíjasokat támogatja. Ráadásul tovább növeli a jövedelemkülönbséget a nyugdíjas társadalmon belül, hiszen többet juttat a magasabb nyugdíjban részesülőknek. Ezzel a kormány szakértői már a bevezetéskor is tisztában voltak, ám érvelésük pusztába kiáltott szó maradt: a juttatásról egyértelmű politikai döntés született.
“Ami szülésnél el lett rontva, azt már utólag semmilyen módon nem lehet korrigálni” – vélekedett egy magasrangú pénzügyminisztériumi köztisztviselő, aki szintén politikai okok miatt nem látja orvosolhatónak ezt az igazságtalanságot.
Az ártámogatásokhoz viszont hozzá tud nyúlni a kormány, igaz a kutatók által javasolt megoldás sem váltana ki osztatlan örömöt a lakosság körében. A földgáz-, távhő- és utazási ártámogatásokat megszüntetnék és az így felszabaduló forrásokat pénzbeli ellátássá alakítanák át, ez a szerzők –Benedek Dóra, Firle Réka, Scharle Ágota – szerint növelné a szociális kiadások hatékonyságát.
Az idén 220 milliárd forintot felemésztő lakossági gázártámogatás lebontását részben meg is kezdte a kormányzat, ezt csak az alacsony jövedelműeknél hagynák meg. Az augusztus elsejétől élő támogatási rendszer nem a jövedelmek, hanem fogyasztás alapján szelektál, vagyis a támogatások nagyobb részét a kis háztartásokhoz juttatja. Így a támogatottak körébe kerülnek olyan egy-két fős háztartások is, amelyek az átlagnál jóval magasabb jövedelemmel bírnak és adott esetben kimaradnak abból a sokgyermekes családok. A kutatók szerint hasonló logikát kellene érvényesíteni a gyógyszerár-támogatásoknál is: vagyis a jelenlegi dotációs rendszer megszüntetését javasolják, illetve azok átváltását célzott pénzbeli – vagy természetbeni – támogatásokra, mivel érvelésük szerint hatékonyabb rendszert eredményezne.
Saját kutatóinak véleménye azonban – legyen az bármilyen megalapozott – semmire sem kötelezi Pénzügyminisztériumot, a kormányt pedig végképp nem. Ennek ellenére figyelemfelhívó, hogy a döntések előkészítői is gyökeres átalakításokat javasolnak a jóléti rendszerben, még ha a kormány ettől ódzkodik is ezek megfogadásától.
Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az elmúlt hetekben többször keményen bírálta azokat a közgazdászokat, aki az Új egyensúly program megszorítási intézkedéseiből éppen az állami kiadások csökkentését hiányolták.
