A múlt héten nyílt meg a Kaszpi-tengeri olajvezeték, amely Bakuból indulva Grúzián keresztül juttatja el az olajat Törökország földközi tengeri partvidékére. A több száz kilométer hosszú vezeték naponta egy millió hordó olajat képes továbbítani és szakértők szerint a világ olajkeresletének 7 százalékát kielégítésére lesz képes.
A projekt jogi aspektusaira tekintettel kiemelkedően fontos, hogy a csővezeték építői a projekt megvalósítása közben különös figyelmet szenteltek annak, hogy megfeleljenek a legfontosabb környezeti és társadalmi elvárásoknak. E cél elérésére szolgált annak az ún. Kaszpi Fejlesztési Tanácsadó Testületnek a felállítása, amely a munkálatok során több ajánlást is kiadott a kivitelezőknek arra nézve, miképpen egyeztethetők össze leginkább a magánjogi társaságok üzleti érdekei a társadalmi és környezeti szempontokkal.
A projekt kivitelezésére szolgáló jogi keretek megalkotásakor a kivitelezők a fentieken túl az emberi jogokra is tekintettel voltak. Elemzők modellértékűnek tartják a kivitelezők által meghatározott irányt, hiszen az emberi jogi kötelezettségvállalások betartásával a projekt az EU, a Világbank és a nemzetközi munkaügyi és emberi jogi szervezetek által lefektetett elvárásoknak egyaránt megfelelt, így az érintett országokban nem csak a gazdasági életet, hanem a vállalatokkal szemben támasztható szociális elvárásokat is fejleszti.
